"A válságra való reagálás a jellemek próbája. Ez az egyszerű megállapítás a nemzetközi politikára is érvényes egy olyan időben, amikor Közép-Európának olyasmire kell reagálnia, amit 25 éve nem élt meg: háború veszélye egy szomszédos országban" – írja a lap.

Lengyelországban az ukrán válság szinte csodát tett, az összes mértékadó politikai erő képes volt megegyezni a közös fellépésben – mutat rá Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatának vezetője. A máskor "nagyon veszekedő politikai színtér bel- és külföld felé egyértelmű jelzést adott, hogy ebben a pillanatban Lengyelország egyik alapvető nemzeti érdeke van veszélyeztetve – a keleti szomszéd stabilitása, amely felett Varsó egyfajta védnökséget vállalt az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatban" – írja a szerző.

A V4-ek között Lengyelország után Csehország reagálása volt a második legerősebb, miután Lubomír Zaorálek külügyminiszter hivatalába kérette a prágai orosz nagykövetet, és "a krími orosz beavatkozást az 1968-as Csehszlovákiához hasonlította". Csehország ugyan közvetlenül nem határos Ukrajnával, de az országban legalább 120 ezer ukrán állampolgár él, ami az EU-tagállamok keretében a legmagasabb szám.

Az eddigi magyar reagálás "jellemző Orbán Viktor miniszterelnök kormányára, amely nemrégiben váratlan üzletet kötött Moszkvával a paksi atomerőmű új blokkjainak felépítéséről" – mutat rá Ehl. Megjegyezte, a hivatalos nyilatkozat szerint Budapestet leginkább az aggasztja, nehogy a konfliktus kedvezőtlenül érintse a Kárpátalján élő magyar kisebbséget.

"Ugyanakkor tény, hogy amikor 2008-ban az orosz katonaság megtámadta Grúziát, Orbán nagyon éles elítélő nyilatkozatot adott ki" – emlékeztet a szerző. Hozzáteszi, ennek következtében érthető, hogy egy hónappal a választás előtt a témát felkapta a baloldali ellenzék.

"Szlovákia szintén nagyon óvatos, miniszterelnöke, Robert Fico pedig az elnökválasztási kampány kellős közepén van" – írja a lap. Fico ezért nagyon megfontoltan csak arra szólított fel, hogy Ukrajna problémáit ne fegyverekkel, hanem diplomáciai úton oldják meg, és beismerte "hogy nemigen tud tájékozódni az ukrajnai helyzetben".

Az ukrajnai válság része az Oroszországhoz fűződő viszonynak. Az arra való reagálások azt mutatják, milyen viszonyt alakítottak ki eddig az egyes államok Moszkvával, s mennyire képesek és készek segíteni az európai uniós és NATO-partnereiket a megoldás keresésében. "Az EU és a NATO brüsszeli központjából nézve az ilyen szövetségesek elég szomorú látványt nyújtanak" – véli a szerző.