Egy orosz parlamenti képviselő bejelentése szerint az összeg elsősorban a védelmi ipar és a szerszámgépipar támogatását, valamint a tengeri flotta karbantartását szolgálja.
Moszkva mintegy 1,1 milliárd rubelt (6,7 milliárd forintot) folyósít az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságnak, amelynek törvényhozása néhány nappal ezelőtt népszavazást írt ki jövő vasárnapra az Oroszországhoz történő csatlakozásról - közölte vasárnap egy orosz parlamenti képviselő Szimferopolban.
Az orosz kormány nagyszabású, nagyjából 40 milliárd rubeles (247,1 milliárd forint) keretet szándékozik biztosítani a Krím félsziget infrastrukturális és ipari fejlesztéseire - mondta Pavel Dorogyin, az orosz Állami Duma ipari bizottságának alelnöke az Interfax orosz hírügynökség szerint. "Mindenekelőtt a védelmi ipar és a szerszámgépipar támogatásáról, valamint a tengeri flotta, az orosz Fekete-tengeri Flotta egységeinek karbantartásáról van szó. Ezek kézzelfogható intézkedések" - tette hozzá.
A krími hatóságok március 16-ára népszavazást írtak ki az Ukrajnához tartozó, de orosz többségű terület Oroszországhoz csatlakozásáról. Az ügyvivő ukrán államfő illegálisnak nevezte a referendumot, Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes pedig közölte, hogy Kijev lekapcsolta az ukrán államkincstár krími részlegének számítógépes rendszerét, és zárolta az autonóm köztársaság számláit. A népszavazás bírálói azzal érvelnek, hogy törvénytelen volt a kezdeményezés, mivel a parlamentet az oroszbarát képviselők tartják ellenőrzésük alatt, az orosz félkatonai egységek pedig a kaszárnyáikba szorították be az ukrán hadsereg tagjait a félsziget teljes területén.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
