A határozatban emellett a képviselők leszögezték, hogy "Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében". 

Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról. A határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. Egyelőre nem ismeretes, hogy a követelés érinti-e a Szevasztopolban állomásozó fekete-tengeri orosz flottát.

A keddi határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak az ülésteremben. A dokumentumban nem részletezték, hogy a követelés kiterjed-e a Szevasztopolban bérleti szerződéssel állomásoztatott fekete-tengeri orosz hadiflottára.

A parlament emellett nyilatkozatot fogadott el, amelyben követelik a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásától, hogy vizsgálja felül a terület státusáról tartandó népszavazásról hozott döntését, és hozza azt összhangba Ukrajna, valamint a Krím alkotmányával. A nyilatkozat szerint a március 16-ára tervezett referendum ellentétes az ukrán alaptörvénnyel.  

A határozathozatalok előtt Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök bejelentette a parlamentben, hogy Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért. Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, és hadgyakorlatot tartottak.

Bejelentette továbbá, hogy a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek "részleges" mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács. Arra kérte a törvényhozást, hogy támogassa a testület döntését. A Nemzeti Gárda újbóli felállításáról várhatóan szerdán szavaz a törvényhozás.

Turcsinov szerint a Nemzeti Gárda a belügyi alakulatok katonáiból jönne létre, hogy megvédje az országot a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól. A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel.

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök tájékoztatta a parlamentet, hogy a kormány összesen 125 millió hrivnya, azaz mintegy 3,125 milliárd forint összegben utalt egyszeri pénzügyi támogatást a Krími Autonóm Köztársaságban szolgálatot teljesítő ukrán katonáknak.