szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hatalmas, az óceánokéhoz hasonló mennyiségű vízkészletek rejtőzhetnek 400 kilométerrel a Föld felszíne alatt ásványba zárva – derült ki egy Brazíliában felfedezett, különleges és egyedülálló ásvány elemzéséből.

Egy, a brazíliai Juína városában felfedezett gyémánt olyan kőzetet rejt magában, amelyre eddig természetes formájában sosem bukkantak még a tudósok. A mindössze 3 milliméteres úgynevezett barna gyémánt analízisekor előkerült ringwoodit ásvány bizonyítani látszik a geológusoknak azt a régi feltevését, hogy a bolygó mélyén víz létezik.

Az elemzést a kanadai Albertai Egyetem geológusa, Graham Pearson vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport végezte, tanulmányuk a Nature tudományos magazin friss számában jelent meg.

A kutatók szerint a Föld mélyében, 400-670 kilométerrel a talajszint alatt olyan mennyiségű víz rejtőzik, mint amennyi az óceánokban hullámzik a kutatók becslése alapján. Azonban nem az Utazás a Föld középpontja felé című Verne-regény földalatti, hajózható tengereiről van szó, hanem a ringwoodit belsejébe zárt vízről.

A ringwoodit létét eddig csak feltételezték a tudósok, mert a földkéreg kőzeteiben egyáltalán nem találtak ilyet. Képződéséhez a felső földköpeny alsó részén elhelyezkedő átmeneti zóna nyomás- és hőmérsékletviszonyaira van szükség. Az átmeneti zóna a felszín alatt 410-660 kilométer mélyen található a felső és az alsó földköpeny között.

A ringwooditot eddig a szakemberek csak meteoritokból és nagynyomású laboratóriumi kísérletekből ismerték. A gyémántban megtalált, a Föld mélyéből származó darabkája több mint egy százalék vizet tartalmaz, ami igen sok. A víz jelenléte arra utal, hogy az ásvány nedves környezetben keletkezhetett.

A ringwoodit felfedezése a véletlennek köszönhető: szabad szemmel a miniatűr ásványi szemcse láthatatlan. Pearson egyik doktorandusza, John McNeil speciális spektrométerrel bukkant rá, amikor más ásványok után kutatva megvizsgálta a kereskedelmileg értéktelen, mindössze 20 dollárt érő gyémántot, amelyet amatőr aranyásók találtak 2008-ben egy folyómederben. A drágakődarabka egy vulkáni kitörés során kerülhetett a felszínre.

A felfedezés arra is utal, hogy a mai tengerek és óceánok vizének nagy része a földkéregbe zárt víz felszínre kerüléséből származhatott. Ezek a víztartalmú ásványok a bolygó kialakulásának első szakaszára jellemző gigantikus kitörések során törhettek fel a mélyből.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Már 2025-ben jön az első elektromos Ferrari

Már 2025-ben jön az első elektromos Ferrari

Videó: szinte letolta a Suzuki az Opelt az útról, annyira akart előzni

Videó: szinte letolta a Suzuki az Opelt az útról, annyira akart előzni

Különleges megoldást talált ki a Xiaomi, hogy lehűtse az összecsukható Mi Mix Foldot

Különleges megoldást talált ki a Xiaomi, hogy lehűtse az összecsukható Mi Mix Foldot