"Nagyon sok a közös a Krím félszigeten történő események és a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzete között" – közölte Nicolae Timofti moldovai államfő.

A többségében román gyökerekkel rendelkező moldávok lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszteren túli területen többnyire oroszok és ukránok élnek. A térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el.

Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban, és a kontingenst a Kreml 1999-ben tett ígérete ellenére még mindig nem vonták ki onnan.

"Vannak olyan információink, miszerint a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló konkrét törekvések észlelhetőek" – nyugtalankodott Timofti. Példaként elmondta: a Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz.

"Az ilyen cselekedetek kontraproduktívak, és senkinek nem használnak sem Moldovában, sem Oroszországban. Hiba lenne, ha Moszkva ezt tenné" – hangsúlyozta a moldovai elnök, és hozzátette, hogy országa nem ismeri el a krími népszavazást, és a terület Oroszországhoz való csatlakozását.

"Ukrajna nemzetközileg elismert határait, az ország területi egységét, szuverenitását és integritását támogatjuk" – mondta Timofti, és hozzátette, hogy minden döntés, amely a referendum eredményein alapul, illegális és durván megsérti a nemzetközi jog alapelveit.

A Kremlben aláírták kedden a megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról. Ukrajna és a nyugati államok még aznap határozottan elutasították az orosz "földfoglalást".

Moldova és Ukrajna helyzete annyiban biztosan különbözik, hogy miközben Viktor Janukovics, a hatalomból eltávolított ukrán elnök tavaly novemberben nem írta alá a társulási megállapodást az Európai Unióval, Moldova 2013 végén kötött egy hasonló szerződést Brüsszellel.