Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A szerző a Verőfényes vasárnap volt című írásában felidézte a 70 évvel ezelőtti március 19-ét, amikor 14 évesen Budapesten tanúja volt a megszállásnak. Kiemelte, hogy a lakosság "nagy többsége barátságosan, a katonatisztek és a magasabb beosztású állami tisztségviselők pedig elragadtatással fogadták" a német katonákat.
A náci Németország mellett "hű szövetségesként" kiálló Magyarország megszállása "megnyitotta az utat a holokauszt máig vitatott, tragikus és több szempontból egyedülálló fejezete, a magyar zsidóság kétharmadának kiirtása előtt" – tette hozzá Paul Lendvai, megjegyezve egyebek között, hogy a megszállás nélkül valószínűleg nem történtek volna meg a tömeges deportálások és tömeggyilkosságok, ugyanakkor az SS egységei "nemcsak a rendőrség és a csendőrség önkéntes és energikus közreműködésére támaszkodhattak, hanem gyakorlatilag a teljes államigazgatásra".
A szerző a magyarországi holokauszt történetét és hátterét ismertetve kitért az utókor megítélésére is. Kiemelte, hogy a Horthy Miklós földi maradványainak 1993-ban történt hazaszállítása körüli viták, illetve a jelenlegi holokauszt emlékévben folytatott viták Horthy személyének és rendszerének rehabilitálása körül mind azt mutatják, hogy a magyar történelem e "sötét szakasza (...) még mindig nem része a nemzeti önismeretnek".
