Nem valószínű, hogy "szeparatista gerillák" lennének felelősek a maláj utasszállító lelövéséért - legalábbis hathatós orosz állami segítségre lehetett szükségük ehhez. A gépet ugyanis a hírek szerint utazómagasságban, 10 000 méteren érte a találat. Ilyen magasságban az ember által hordozható, kézi légvédelmi rakéták (MANPADS) már hatástalanok. Az első értesülések meg is nevezik a használt eszközt, ez pedig a Buk légvédelmi rakéta. A lánctalpas vagy nehéz kerekes járműre telepített eszköz azonban semmiféle gerillacsapat felszerelésébe nem illik. Nemcsak méretei és nehéz beszerezhetősége miatt, hanem azért is, mert kezeléséhez magas szintű képesítés szükséges. Emellett a kézi, "egyszemélyes" légvédelmi eszközöktől abban is különbözik, hogy radaros rávezetésre van szüksége, ami tovább bonyolítja az alkalmazását.

Mindezek miatt még érthetetlenebb, miért történt a hiba, hiszen egy gyakorlott légvédelmi tiszt a sebesség- és magasságadatokból, a manőverezésből könnyen rájöhet, hogy nem katonai, hanem civil légijárművel van dolga.

Wikipedia

A Buk rendszerben áll Ukrajnában is, valószínűtlen azonban, hogy az ukrán légvédelem tüzelt volna a gépre. Egyrészt az ukránoknak ismerniük kellett az Amszterdam felől érkező gép útvonalát, másrészt az ukrán fegyveres erők nem tudnak fegyverhasználatról, és a jelek arra utalnak, hogy a rakéta az orosz "szeparatisták" területéről indult.

A gerillák korábban elfoglaltak egy kelet-ukrajnai légvédelmi bázist, ám Kijev szerint onnan már korábban elszállították a Buk-indítókat. De még ha birtokukba is került ilyen eszköz, akkor sem tudták volna használni szakképzett személyzet és radar-adatok nélkül.

Oroszországban szégyenletes emlékek fűződnek az ártatlan utasszállítók lelövéséhez: 1983-ban a dél-koreai KAL-007-es járat tévedt a Szovjetunió légterébe. A Boeing 747-est egy Szu-15-ös vadászrepülőgép semmisítette meg, 269 utas és a személyzet halálát okozva. A szovjetek kezdetben tagadták, hogy közük lenne az eseményhez, majd hogy az első hazugságokat leplezzék, nem adták ki az őket cáfoló fekete dobozt. A katasztrófa tisztázása csak 1992-ben, Jelcin elnök beismerése nyomán vált lehetővé.

Amennyiben valóban az oroszok felelősek a maláj gép megsemmisítéséért, akkor érthetetlenül súlyosat hibáztak: ahogy 29 éve a koreai gépnél, itt sem kísérelték meg felvenni a rádiókapcsolatot, de ezúttal még vadászgépet sem küldtek a célpont azonosítására. Ezenfelül ismét sikerült bebizonyítaniuk, hogy Ukrajnában nem oroszbarát, független gerillák harcolnak, hanem orosz zsoldosok, az orosz hadsereg nehézfegyverzetével.