Több tízezer kihalt állat tetemét rejti egy wyomingi barlang, Észak-Amerika fosszíliákban egyik leggazdagabb lelőhelye, amelynek átfogó tudományos feltárása hétfőn veszi kezdetét.
A 25 méter mély, 36 méter széles üreg egyfajta természetes csapdaként funkcionált, amelybe több tízezer év alatt számtalan állat esett bele - a mélyedést akkoriban feltehetően még eltakarta a növényzet. A harang alakú akna alján felhalmozódtak a tetemek, köztük mamutok, rövidfejű medvék, amerikai oroszlánok és amerikai gepárdok. A legrégebbi fosszíliák akár 100 ezer évesek is lehetnek.
A kutatók két héten át táboroznak majd a Bighorn-hegység lábánál található barlang 4 méteres szája közelében, és naponta többször is leereszkednek a köteleken, hogy begyűjtsék az állandó, körülbelül 5 Celsius fokos hőmérsékleten jól megőrződött leleteket.
Többek között arra keresik a választ, hogy mi okozta e fajok többségének kihalását az utolsó jégkorszak végével, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt: klímaváltozás, vagy az Észak-Amerikába érkező első emberek általi túlvadászat. A kutatás révén emellett pontosabb képet kaphatunk a korabeli észak-amerikai emlősök étrendjéről és genetikai változatosságáról is.
Bár a barlangot már az 1970-es években felfedezték, a mostani lesz az első szisztematikus tudományos feltárása. Az expedíciót a Des Moines-i Egyetem paleontológusa, Julie Meachen vezetésével 12 fős nemzetközi kutatócsapat végzi. A tervek szerint a feltárást 2015-ben és 2016-ban is folytatják.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt elnöke Szabó Tündére utalva reagált a Róka Rékáról szóló hírekre.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
