14 fiatal nőt kényszerített az SS a második világháború alatt arra, hogy Adolf Hitler kóstolói legyenek, de csak a most 96 éves Margot Woelk élte túl a szolgálatot.

"Teljesen pontosan tudtuk, hogy a britek meg akarták mérgezni őt és hogy mi azért vagyunk, hogy előkóstoljuk az ételeit" - mondta egy vele készült dokumentumfilben Woelk. "Egyeseknek folyt a könnye evés közben, aztán még jobban sírtunk, amikor láttuk, hogy túlélték a kóstolást" - mesélt a 14 fiatal nő mindennapjairól.

Az akkor 24 éves nő berlini, szétbombázott otthonából költözött kelet-poroszországi anyósához 1941-ben, az SS pedig háborús szolgálatra kényszerítette őt, a szolgálat teljesítésének hely pedig a hitleri főhadiszállás, a Farkasverem volt.

Amikor a Führer éppen ott tartózkodott, a nőknek próbaevéshez kellett felsorakozniuk. "Az étel finom volt, nagyon finom. De nem tudtuk élvezni" - mondta Woelk.

Az 1944. július 20-i merényletkísérletet közvetlen közelről élte meg az asszony. A katonák egy filmvetítésre hívták a nőket a főhadiszállás közelében felállított sátorba. "A robbanás letolt minket a fapadokról. Valaki azt üvöltötte: 'Hitler meghalt!'". Ám a Führer csak könnyebb sérüléseket szenvedett.

A merénylet után a nácik szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be. "Úgy őriztek minket, mint az állatokat" - emlékezett vissza Woelk. Egyik éjszaka egy SS-tiszt egy létra segítségével mászott be a szobájába és megerőszakolta. Az asszony csendben tűrte az erőszakot, reggelre csak a létra maradt ott.

Két és fél évig tartott a kényszermunka, 1944-ben meg tudott szökni a "szolgálatból". A többi nőt agyonlőtték az előrenyomuló orosz katonák.

Woelk később Berlinben a Vörös Hadsereg fogságába esett, ahol két héten át brutális nemi erőszaknak volt kitéve, később emiatt nem is szülhetett gyereket. "Nem akartam tovább élni" - mondta a Der Spiegel német lapnak.

Az asszony most ugyanabban a házban él, ahol született, évtizedekig titkolta múltját, amíg a 95. születésnapja után megtörte a hallgatást.

"Egyszercsak azt gondoltam, végre ki kell engednem ezt magamból, talán azért, mert rémálmaim voltak" - mondta a dokumentumfilmben. "Felejteni akartam. De természetesen ezt nem lehet elfelejteni" - tette hozzá.