Néhány nappal korábban az iráni igazságszolgáltatás a kormánynak címzett figyelmeztetésében egy hónapot adott a Viber, Tango és WhatsApp betiltására. Ezeken az okostelefon-alkalmazásokon előzőleg az ország mostani és korábbi vezetőit sértő üzenetek láttak napvilágot.
"A hordozható telefonokról használt közösségi hálózatok, mint például a WhatsApp, a Viber, a Line és a Tango ellenőrzése után tizenegy embert vettek őrizetbe, akik elismerték, hogy hibát követtek el" – közölte a Forradalmi Gárda sirázi parancsnoka.
Ruhollah Moszavi Khomeini Irán 1989-ben elhunyt legfőbb vallási vezetője, a Reza Pahlavi sah uralmát megdöntő iszlám forradalom irányítója volt. Állítólag őt sértegették okostelefonos üzenetekkel.
Az iszlám köztársaságban korlátozzák a Twittert, a Facebookot, a YouTube-ot és több más olyan portált, amelynek tartalmát a hatóságok az iszlám értékekkel összeférhetetlennek vagy Irán-ellenesnek ítélik.
Az internet cenzúrázása komoly vitatéma az iráni rezsim kemény szárnya és a közösségi oldalakat használó kormánytagok között. Utóbbi táborba tartozik Haszan Róháni iráni államfő is, aki nemrég kontraproduktívnak nevezte a világháló cenzúráját. Egy tanulmány szerint a fiatalok 69 százaléka különféle számítógépes programokkal megkerüli ugyanis a korlátozást.
Májusban az elnök megvétózta a WhatsApp betiltására vonatkozó hatósági döntést, amely azután született, hogy az okostelefon-alkalmazást visszavásárolta a Facebook-alapító Mark Zuckerberg. Őt egyes konzervatív irániak "cionista amerikainak" tartják.
