David Cameron felszólalása nyitotta meg a szünetéről rendkívüli ülésre visszahívott alsóház vitáját arról, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódjon-e az Iszlám Állam nevű, Szíriában és Irakban előretörő szélsőséges dzsihádista milícia elleni nemzetközi hadműveletbe. Cameron felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy e hadműveletek "nem hónapokig, hanem évekig tartanak, és (Nagy-Britanniának) fel kell készülnie e hosszú távú kötelezettségvállalásra".

A kormányfő a fegyveres fellépés indokoltságát illusztrálandó kijelentette: az Iszlám Állam által "inspirált" első európai terrorcselekmény – a brüsszeli zsidó múzeum elleni támadás – már megtörtént, és az európai biztonsági szolgálatok azóta hat, az ausztrál hatóságok pedig egy további hasonló merényletet meghiúsítottak. Cameron ezeket nem részletezte, csak annyit mondott, hogy az ausztráliai terrortámadási kísérlet kifejezetten civilek, köztük brit és amerikai turisták ellen irányult volna.

A brit miniszterelnök szerint az Iszlám Állam olyan terrorszervezet, amilyennel a világnak még nem volt dolga. A csoport brutalitása "megdöbbentő": a lefejezések mellett keresztre feszítések, a foglyok szemének kivájása, a fegyverként használt nemi erőszak és gyermekek lemészárlása is a módszerei között szerepel.

A szervezetnek ráadásul több milliárd dolláros vagyona van, a legkorszerűbb fegyverek egész arzenáljához jutott hozzá, néhány hónap alatt Nagy-Britanniánál nagyobb területet hajtott ellenőrzése alá, és több millió dolláros bevételre tesz szert abból, hogy olajat ad el Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének – sorolta Cameron.

A brit kormányfő hangsúlyozta: London nem tervezi, hogy a légi hadműveletek mellett szárazföldi alakulatokat is bevessen Irakban. "Lesznek szárazföldi egységek, de azok iraki és kurd erők lesznek", és Nagy-Britannia nekik kíván segíteni légiereje bevetésével. Cameron elismerte ugyanakkor, hogy kizárólag légicsapásokkal nem lehet "felgöngyölíteni" az Iszlám Államot; ehhez átfogó stratégia kell, amelyhez szükség lesz egy jól kiépített iraki hadseregre, és egy jól működő iraki kormányra is.

A brit miniszterelnök szerint két fő oka van az Iszlám Állam felemelkedésének. Az egyik Aszad szíriai elnök, aki "a szélsőségesek toborzótisztjévé" vált azzal, ahogy saját népét mészárolja, a másik pedig az előző iraki kormány, amely nem volt hajlandó az egész iraki népet képviselni.

Cameron szerint azért szükséges a brit bekapcsolódás az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe, mert Nagy-Britanniának olyan egyedi eszközei vannak, amilyenek a nemzetközi koalíció egyetlen más tagjának sincsenek. A kormányfő ezek közé sorolta a brit királyi légierő (RAF) számára kifejlesztett, Brimstone nevű precíziós levegő-föld rakétát, amilyenhez hasonló "még az Egyesült Államoknak sincs". Ezzel a fegyverrel minimálisra lehet csökkenteni a polgári lakosság körében okozott veszteségek kockázatát – hangsúlyozta.

Nagy-Britanniának emellett egyedülálló felderítési és hírszerzési kapacitása van, valamint olyan magasan képzett professzionális katonái, akik alapos tapasztalatokat szerezetek az Egyesült Államokkal közösen végrehajtott hadműveletekben – mondta Cameron. Hozzátette: az iraki kormány mellett Barack Obama amerikai elnök is személyesen kérte Nagy-Britannia bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni, már folyó légi hadműveletekbe.

Nagy-Britanniának emellett saját érdekében is "kötelessége" részt venni a légicsapásokban, mert ezzel a brit utcák biztonságát is védi. Ez olyan feladat, amelyet nem lehet "alvállalkozásba kiadni más légierőknek" – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Az alsóházi képviselők péntek este szavaznak arról, hogy a brit légierő részt vegyen-e az iraki hadműveletekben. Egyelőre nincs szó arról, hogy Nagy-Britannia az Iszlám Állam szíriai állásai elleni támadásokba is bekapcsolódjon; a brit kormány álláspontja szerint ha ez szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni.