Hatalmas tömeg hömpölygött az Admiralty negyedben, a volt brit gyarmat kormányzati székházának közelében, tiltakozva az ellen, hogy péntek este összetűzések robbantak ki. A Mong Kok nevű nyüzsgő külvárosi kerületben pénteken tüntetők és az ellentábor tagjai kölcsönösen sértegették egymást, időnként a rendőrökön gúnyolódtak, és több csetepaté is kialakult. A támadók között Peking-barát aktivisták és a kínai bűnbandák, a triádok tagjai is ott voltak.

"Demokráciát Hongkongban! Béke! Nem az erőszakra!" - ilyen és ehhez hasonló tartalmú jelszavakat skandáltak szombaton a tüntetők, akik közük sokan nagyon kikeltek a rendőrök ellen, mert megítélésük szerint passzívan viselkedtek, nem akadályozták meg az összetűzéseket. Emlékeztettek arra, hogy szeptember 28-án, vasárnap a rendőrök brutálisan szétverték a fiatalok békés tüntetését, paprikasprayt és könnyfakasztó gránátot használva, most viszont nem vetették be egyiket sem az erőszakosan dühöngők megfékezésére.

Leung Csun-jing hongkongi kormányzó szombat este a televízióban ismét arra szólított fel mindenkit, hogy térjen haza. "Számos problémát kell megoldani a társadalomban, de a közös alap megkereséséhez és az ellentétek visszaszorításához az ésszerű kommunikáción keresztül vezet a helyes út. Nem harcolni kell az utcákon, amitől még rosszabb lesz minden" - fogalmazott a kormányzó, hangsúlyozva, hogy hétfőtől vissza kell állítani a dolgok normális menetét.

A pénteki összecsapások után 19 embert vettek őrizetbe, közülük nyolcan gyaníthatóan a triádok tagjai. A hatóságok vehemensen tagadták azokat a híreszteléseket és vádakat, miszerint együttműködtek a bűnszövetkezetekkel a tüntetések felszámolása céljából.

Helyi demokráciapárti képviselők mellett az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is elítélte a rendőröket, akiket azzal vádoltak, hogy passzívan nézték, amint a tüntetőket, gyakran fegyvertelen fiatalokat, az ellenséges tömeg megtámadta és álarcos férfiak ütötték őket.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden szavazásra jogosult polgár szavazhat, de csak abból a 2-3 jelöltből választhatnak majd, akiknek a személyéről a kínai törvényhozás augusztusi döntése értelmében egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt. A diákok azonban szabad jelöltállítást követelnek, úgy vélik, a jelölő testület nem fedi le kellőképpen a hongkongi társadalmat. Peking szerint azonban a hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" egyelőre kizárja a szabad jelölés rendszerét.