Kelet-közép-európai államokról szóló írásában a német konzervatív lap szerzője azt írta: Orbán rendszere politikailag egy plebiszcitárius (népszavazáson alapuló) diktatúra vonásait mutatja", a gazdasági modellje viszont a kínai, orosz és török államkapitalizmusra emlékeztet. Nem úgy, mint Ororszországban, itt az oligarchák hajtják uralmuk alá a politikusokat – írta.
Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy Kelet-Közép-Európáról szóló írásában foglalkozott Magyarországgal a szerdai számában.
A FAZ Lopakodó oligarchizálódás címmel közölte Karl-Peter Schwarz írását, aki a kelet-közép-európai térségben 1989 óta kibontakozott gazdasági változásokat összefoglalva kiemelte, hogy a növekedési rátára és a külkereskedelmi mérlegre összpontosító "csőlátás" fókuszából kimarad a 2008-2009-es válságévek óta jelentősen megmutatkozó "negatív trend", amelyet Orbán Viktor után "az 'illiberális demokráciába' vezető útnak" lehet nevezni.
A FAZ szerzője szerint "Orbán rendszere politikailag egy plebiszcitárius (népszavazáson alapuló) diktatúra vonásait mutatja", a gazdasági modellje viszont a "kínai, orosz és török példát követő államkapitalizmus", és "enyhébb formában" hasonló fejlemények tapasztalhatók máshol is Közép-Európában.
Hozzátette: a térségben már hosszabb ideje zajlik a "lopakodó oligarchizálódás", ami a kormányok, pártok és olyan vállalkozók szoros kapcsolatának következménye, akik a "politikailag irányított privatizáció során hatalmas vagyont halmoztak fel".
Megjegyezte: az utóbbi tíz évben számos korrupciós botrány mutatott rá arra, hogy az ideológia és politikai program alapján meghatározott pártok "gyorsan erodálódnak" és egyre inkább alárendelődnek befolyásos konszernek érdekeinek.
Oroszországgal ellentétben – ahol az oligarchák alávetik magukat Putyin "titkosrendőri rezsimjének" – a kelet-közép-európai posztkommunista államokban az oligarchák hajtják uralmuk alá az államot – írta Karl-Peter Schwarz, hozzátéve, hogy az oligarchák érdekeinek "a külpolitika és külgazdaság-politika beszűkülése" felel meg, és ennek tulajdonítható, hogy a kormányok "kelletlenül" bírálták a Krím annektálását és a kelet-ukrajnai orosz "inváziót", és főleg arra törekedtek, hogy hátráltassák az Oroszország elleni szankciókat.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
