„Az elnök zsarnokkormányzást alakított ki, az ellenszegülőket fenyegetéssel hallgattatja el, és ha ez nem elég, letartóztatja őket” – mondta a hvg.hu-nak Recep Tayyip Erdogan török kormányfőről Ahmet Dönmez újságíró, az 1,2 millió pédányban eladott Zaman Daily News vezető publicistája, aki nemrégiben egy könyvet is megjelentetett a rezsim korrupciós ügyeiről.

December közepén a török rendőrség őrizetbe vett 25 férfit, beleértve tucatnyi kormánykritikus újságírót, köztük az ország legolvasottabb napilapjának, a Zaman Daily Newsnak a főszerkesztőjét. A razzia nagyjából egy évvel azután történt, hogy az ügyészség 2013 decemberében minden idők legnagyobb török korrupciós botránya kapcsán széles körű letartóztatásokba kezdett, melyben befolyásos üzletembereken kívül a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetői politikusai és szűk környezetük is érintett volt. A több mint nyolcvan őrizetbe vett ember között volt három miniszternek a gyereke is, akik a fiaik érintettsége miatt azonnal lemondtak a posztjukról, egyikük a kormányfő távozását is felvetette.

Tiltakozó tömeg a Zaman épületénél

Hüseyin Sarı

Erdogan ellen országos tüntetések kezdődtek, de annak ellenére stabilizálni tudta helyzetét, hogy idén februárban megjelentek hangfelvételek, amelyeken nagy pénzösszegek eltüntetésére, illetve a felajánlott korrupciós díj felemelésére szólítja fel az ügyletekbe beavatott másodszülött fiát. A török államfő a korrupciós vádakra és a tüntetésekre kemény lépésekkel válaszolt: azt követően, hogy márciusban a kialakult helyzet ellenére megnyerte a helyhatósági választásokat, kabinetjét teljesen átalakította, több száz rendőrt és ügyészségi dolgozót áthelyeztetett, a kritikusai körében pedig tömeges letartóztatások indultak. A vádak a kormány egyes tagjainak megsértésétől az államellenes összeesküvésig terjednek. Mára a korrupciós ügyekben folyó vizsgálatok kivétel nélkül félbeszakadtak, Erdogan pedig bosszút áll mindenkin, aki kritizálni merte.

A kormányfő támadásainak középpontjában egykori szövetségese, az Egyesült Államokban élő 74 éves Fethullah Gülen imám áll, akit kormányellenes puccs szervezésével vádolt meg, és kérte kiadatását. Gülen a 70-es évektől kezdve iskolákat alapított és egyetemi előkészítő csoportokat hozott létre, melyek ma már 140 országban vannak jelen, az iszlám, a tolerancia és az üzleti siker összeegyeztethetőségét hirdetve. A magániskolákból kikerülők közül sokan helyezkedtek el az államapparátusban: Erdogan szerint a gülenisták koholták azokat a vádakat, és gyártottak bizonyítékokat, melyekre a kormánya elleni korrupciós eljárásokat alapozták. Erdogan és Gülen akkor került szembe egymással, amikor az imám elkezdte bírálni a kormányfő egyes lépéseit, köztük a Gezi parki tüntetők elleni brutális fellépést, amire válaszul Erdogan betiltotta a Hizmet (Szolgálat) tagiskoláit.

A törökországi médiabirodalom jelentős része, beleértve a Zaman Daily Newst, kötődik az imámhoz, és saját munkáltatói szervezetük van a gülenista vállalkozásoknak is. Az Erdogan–Gülen-szembenállásnak külön dimenziót ad, hogy az USA-ban Gülen meglehetősen népszerű. Erdogan szerint viszont a Nyugat puccsistákat támogat, Törökország pedig az Egyesült Államok műveleti területévé vált.

Alább az Ahmet Dönmezzel készített interjút olvashatják.

hvg.hu: Mi volt a közvetlen előzménye a rezsim decemberi szerkesztőségek elleni fellépésnek?

Ahmet Dönmez: Ez még mindig a 2013. december 17-én kirobbant korrupciós botrány utószele, amit a rezsim igyekezett eltussolni. Az újságírókat – akik próbálták az ügyet címlapon tartani – rendre elhallgattatták, a szerkesztőségekre hatalmas nyomást gyakorolt a kormány. Látszatintézkedéseket tettek, a nép felé azt mutatták, hogy keményen fellépnek a korrupció ellen. De nem azokat a személyeket vették őrizetbe, akik érintettek voltak a korrupcióban, hanem azokat, akik az ügy felgöngyölítésén dolgoztak. Sok rendőr került előzetes letartóztatásba, és azokat az ügyészeket, akik a korrupciós ügyek nyomozását vezették, távoli városokba helyezték át.

Dumanlit kivezetik a Zaman épületéből

Selahattin Sevi

hvg.hu: Mivel vádolják a letartóztatott újságírókat?

A. D.: A főnökömet, Ekrem Dumanlit egy kéthasábos írása miatt vették őrizetbe, aminek egy rövidhír volt az alapja. (Dumanli a cikkében terrorizmussal hozott összefüggésbe egy olyan, antigülenista vallási csoportot, amely ellen 2010-ben vizsgálatok zajlottak. A vád szerint Dumanli ezzel államellenes tevékenységet hajtott végre, mert támogatta egy olyan párhuzamos társadalmi struktúra kialakulását, amely jogtalanul vesz át az államtól feladatokat – a szerk.) Ő már szabad lábon van, de a Samanyolu Televízió elnöke, akit terrorizmussal vádoltak meg egy televíziós sorozat vetítése miatt, még mindig rács mögött ül. Egy rádiós kollégáról, Sedef Kabasról, akit egy Twitter-bejegyzés miatt vették őrizetbe, semmit sem tudunk egy ideje. A kormány emellett megkezdte több (Gülenhez köthető – a szerk.) médiavállalkozás a Zaman és a Bugün napilap, a Cihan sajtóügynökség, a Samanyolu hírtelevízió, valamint Bugün TV és a Kanltürk TV összevonását, ami részben sikerült is. Ezeket a csatornákat eddig nem kormány ellenőrizte, de néhány gazdag üzletember a kormányfő felhívására belépett a piacra, és elkezdett felvásárolni, vagy egyéb módon befolyást szerezni. Azok a médiumok, melyek nem álltak be a sorba, üldözötté váltak, és üzletileg is igyekeznek ellehetetleníteni ezeket, személyükre szabott szabott különadókkal.

hvg.hu: A jog nem garantál a sajtó számára semmilyen védelmet?

A. D.: Szeretném kihangsúlyozni, hogy Törökországban felszámolták a jogrendet, felszámolták az alkotmányos intézményrendszereket. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy a 12 éve kormányzó Erdogan zsarnokkormányzást alakított ki, az ellenszegülőket fenyegetéssel hallgattatja el, és ha ez nem elég, letartóztatja őket. A rendőrök rendszeresen jelennek meg a lakásodon, és tudatják veled, hogy helytelen, amit teszel. Addig merészkedtek, hogy neves embereket is börtönbe vetnek, hogy tudd: ez veled is könnyűszerrel megtörténhet. Nemrég egy 16 éves fiút vettek őrizetbe Erdogan elnök megsértése miatt. Erdogan 2013 júliusában meghirdette, százakat, ezreket vonnak majd eljárás alá. Létrehoztak egy úgynevezett rendőrbíróságot, amely kimondottan a rezsim ellenzőivel szembeni fellépésre alakult. A különlegessége, hogy a fellebbvitel is alá tartozik, így ha az első fokon fellebbezel, akkor gyakorlatilag ahhoz a hatósághoz tudsz csak fordulni ismét, amely az eredeti ítéletet is hozta. A bíróság elnöke pedig nyíltan hangoztatja Erdogan iránti feltétlen szimpátiáját. Akik pedig bírálták a testület felállítását, azokat nagyon hamar messze lévő városokba helyezték át. A megmaradt rendőrbírók szinte azonnal nyomozásba kezdtek mindazok ellen, akik a rendszert kritizálták, és azok ellen a rendőrök ellen is, akik a korrupciós ügyek felszámolásán dolgoztak. Több rendőrt – koholt vádak alapján – le is tartóztattak már.

hvg.hu: Kiadott egy könyvet, ami az Erdogan rezsim korrupciós ügyeiről szól. Nem fél?

A. D.: Most azt illene válaszolnom, hogy nem, de őszinte ember vagyok. Nagyon félek. Tudom, hogy eljárás folyik ellenem, és erre felkészítettem a családomat is. Szégyenletes, hogy a négyéves kisfiamnak is tudnia kell, lehet, éjjel ránk törik az ajtót, és apát elviszik a rendőrök. Sorozatosan történik meg ugyanis, hogy rendőrök csapatostul razziáznak, lefoglalják a laptopodat, a mobiltelefonodat, és ehhez elég akár csak egyetlen Twitter-bejegyzés is. (Januárban adtak hírt a nemzetközi sajtóban egy törvénytervezetről, amely felhatalmazza az illetékes minisztert, hogy azokat a website-okat, melyek az állam biztonságát veszélyeztetik bírói döntés nélkül is bezárathasson – a szerk.) A könyvem, ami hosszú évek kutatómunkájának eredménye, nem vádaskodik, hanem hitelesen tájékoztat. Minden szavam bizonyítható, és ezért találják veszélyesnek a hatóságok. Szerencsére sok olvasója van.

Ekrem Dumanli az őrizetbe vétel után szabadul

Turgut Engin

hvg.hu: A Zaman-médiabirodalom mit tud tenni a kialakult helyzetben?

A. D.: A Zaman-család tagjaként azt valljuk, hogy a demokráciából és a szabadságból nincs visszaút. Ha mindenki más el is hallgat, mi nem fogunk. Addig hirdetjük a demokráciát, a szabadságot, a szabad véleményhez való jogot, és korrupciómentes állam iránti igényünket, míg vissza nem térünk a sötétségből a szabadságba, az igazi emberi jogokhoz. És ha börtönbe zárnak, akkor a személyes szabadságom adom érte.

hvg.hu: A török társadalom hogyan reagál a rezsim lépéseire?

A. D.: A török nép nagy része fél, nem mer tenni semmit, és sokan érzik magukat egyedül a problémával. Van egy fanatikus Erdogant támogató csoport, aki a kormányfőt támogatja, ők azok, akik egy rezsimellenes tüntetést azonnal elnyomnak egy agresszív, kormány melletti szimpátiatüntetéssel.