A terrorizmusról és Oroszországról is egyeztetnek az uniós külügyminiszterek

A téma napirendre tűzését maga Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője jelentette be a francia fővárosban történteket követően. A megbeszéléseken a Európai Bizottság migrációért, belügyi és állampolgársági kérdésekért felelős tagja, Dimitrisz Avramopulosz, valamint Gilles de Kerckhove, az EU terrorizmusellenes koordinátora is részt vesz. Mogherini pedig számot ad majd a megbeszélések eredményeiről a tagállamok vezetőinek legközelebbi csúcstalálkozójukon, februárban.
 
Egy neve mellőzését kérő diplomata rámutatott: elsősorban politikai üzenete van annak, hogy a tanács már első idei ülésén foglalkozik a történtekkel, noha a terrorizmus elleni fellépés alapvetően a bel- és az igazságügyi tanács hatáskörébe tartozik. Mint magyarázta: a külügyek terén alapvetően az unión kívüli olyan országokkal való együttműködés szorosabbra fűzése lehetséges, amelyeket tranzitországként használnak azok, aki úgynevezett idegen harcosként - uniós állampolgárként - állnak a közel-keleti dzsihádisták közé.
 
A forrás a harcedzett dzsihádista uniós állampolgárok számát 5000 körülire tette, s mint mondta, folyamatos megfigyelésükhöz a titkosszolgálatoknak mintegy 40 ezer műveleti ügynökre lenne szükségük, így ez logisztikailag aligha kivitelezhető.
 
A tanácskozás fő napirendi pontja az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok jövője lesz. Ezzel összefüggésben a héten kiszivárgott egy dokumentum több változata, amelyet Mogherini köröztetett a tagállamok körében, s amely lényegében a párbeszéd folytatását és a kapcsolatok újjáépítését vázolta fel. A neve mellőzését kérő diplomata szerint viszont az a papírból is nyilvánvalóan kiderül, hogy Brüsszel csak akkor számol ezzel a lehetőséggel, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai rendezését előmozdítani hivatott, szeptemberben kötött minszki megállapodást.
 
"Senki nem gondolhatja, hogy a külügyminiszterek hétfőn fel fogják oldani a korábban bevezetett szankciókat" - közölte a diplomata, hozzátéve, hogy erről egyrészt az állam- illetve kormányfők hivatottak dönteni, másrészt nem szabad megfeledkezni arról, hogy Kelet-Ukrajnában konkrétan háború van. Emellett a klímadiplomácia kérdéséről is szó lesz, amellyel összefüggésben a névtelenséget kérő diplomáciai forrás arra mutatott rá, hogy ez elsősorban a decemberi párizsi klímacsúcs előkészítését szolgálja, sokkal könnyebb volna ugyanis globális megállapodást tető alá hozni a csúcstalálkozón, ha az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína közösen tudna fellépni.