Szerbia saját tartományának tekinti Koszovót annak ellenére, hogy Pristina hét évvel ezelőtt kikiáltotta függetlenségét. A szerb törvények értelmében azonban a Koszovóban élőknek lehetnek – sőt, kell, hogy legyenek – szerb papírjaik. Sok koszovói azonban nem élt ezzel a lehetőséggel, mert azt vallotta, saját országa dokumentumait akarja magánál hordani. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter pénteken azonban bejelentette: egyre több koszovói kér szerb útlevelet, jelenleg 60 ezer kérelem áll feldolgozás alatt.

A miniszter a kérelmek nagy számát annak tulajdonítja, hogy a koszovói albánok ilyen nagy számban tartják Szerbiát hazájuknak. Nebojsa Stefanovic optimista szemléletének némileg ellentmond, hogy míg a szerb útlevéllel rendelkezők szabadon beutazhatnak az Európai Unióba, addig a koszovói útlevéllel rendelkezőknek vízumra van szükségük. Mivel a vízumigénylés hosszadalmas, és indoklásra is szükség van, sokan attól sem rettennek vissza, hogy illegálisan keljenek át a határon.

A Beta szerb hírügynökség beszámolója szerint az észak-koszovói Merdare határállomáson naponta több száz koszovói "állampolgár" halad át, a legtöbben gyalog kelnek útra Koszovóból. Miután átkelnek a határon, taxisok, fuvarozók, autóbuszok várják őket. A fuvar nincs előre megbeszélve, mégis mindkét fél tudja, hogy az úti cél Szabadka, ahonnan az éjszaka leple alatt tovább lehet indulni az alig több mint 10 kilométerre fekvő magyar határ és az Európai Unió felé. Az út – a taxisok elbeszélése alapján – a koszovói határtól Szabadkáig minimum 200 euróba (61 ezer forint) kerül. Az ár attól is függ, hányan utaznak. 

A Szabad Európa Rádió balkáni tudósítói is beszámoltak a Szabadkára érkező koszovóiakról. A helyi buszpályaudvar illetékesei nekik azt mondták: naponta körülbelül tíz menetrend szerinti és rendkívüli járat érkezik Pristinából, ami azt jelenti, hogy minden nap legalább 500-an indulnak útnak. A menekülők azt mesélik, a pályaudvaron találkoznak a fuvarozókkal, akik körülbelül 30 euróért (9 ezer forint) egy közeli szállodába viszik őket, ahol a közvetítőkkel találkozhatnak. A közvetítők jó pénzért elmagyarázzák nekik, hol és hogyan juthatnak át a szerb-magyar határon. 

A Blic című belgrádi napilap a koszovóiak "pánikszerű meneküléséről" írt, és részletes beszámolót közölt az interneten és a közösségi hálókon terjedő videókról, amelyeken a Pristinából Szabadkára vagy Belgrádba induló autóbuszokra kétségbeesetten felkapaszkodni próbáló koszovóiak láthatók. 

A pressonline.rs című hírportál ezekhez a beszámolókhoz azt is hozzáfűzte, hogy a közösségi oldalakon a "menekülést" annak tulajdonítják, hogy a koszovói albán fegyveres erők támadást terveznek a szerbek lakta koszovói területek ellen, és ezt az ott élők nem akarják megvárni. A higgadtabban gondolkodók azonban úgy vélik, egyszerűen csak gazdasági oka van a kivándorlásnak, a havi 350 eurós (107 ezer forint) átlagbérből a családok nem tudnak megélni. (A különböző sajtóorgánumoknak nyilatkozó koszovóiak arról számoltak be, hogy ők az átlagnál is kevesebbet keresnek; egy házaspár úgy nyilatkozott: ketten együtt 75 eurót, azaz 23 ezer forintot tudnak "összeszedni" havonta.)

A Vecernje Novosti című szerb napilap pedig arról számolt be pénteken, hogy egyesek a szélsőséges iszlám terjedése miatt kelnek útra. Egy férfi szerint az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai a szíriai és iraki harctérre toboroznak embereket. Azt mondta, pénzt kínálnak a harcokban való részvételért, aki viszont ezt elutasítja, azt az "aki nincs velünk, az ellenünk van" elve alapján ellenségnek tekintik. 

A Koha Ditore című pristinai lap hétfőn számolt be arról, hogy havonta mintegy 20 ezren hagyják el Koszovót, hogy a jobb élet reményében az Európai Unióba vándoroljanak.

A B92 nevű szerbiai televízió is az elvándorlási hullámról mutatott be összeállítást. A műsorban elhangzott, hogy már nemcsak a fiatalok kelnek útra, hanem egész családok, sőt az idősebbek is úgy döntenek, inkább elhagyják otthonukat, és Nyugat-Európában próbálnak szerencsét. A kilátástalanság és a reménytelenség miatt nemcsak az állástalanok, hanem azok is a bizonytalan, de uniós jövőt választják, akiknek jelenleg van munkájuk. 

A szerb média idézte a magyar sajtóban megjelent kommentárokat, illetve Toroczkai Lászlónak, Ásotthalom polgármesterének kerítésemelésre vonatkozó megjegyzését, valamint Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a megélhetési bevándorlás visszaszorítására vonatkozó kijelentéseit.