"Igazi szégyen egy demokratikus ország számára egy ilyen kerítés" - mondta vasárnap Jeórjiosz Kondrosz, a Sziriza vezető politikusa az APA osztrák hírügynökségnek Bécsben. Úgy vélte, a 2012 végén felállított kerítés hibás jelzést küld az országról, és hangsúlyozta, "Görögország Európa kapuja". A kerítés miatt jogvédő szervezetek folyamatosan bírálták Athént, mivel ez a Közel-Keletről Törökországon keresztül Európába igyekvő illegális bevándorlókat a szárazföldi utazás helyett a veszélyes tengeri út megtételére kényszeríti.

Kondrosz vasárnap megerősítette, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pártja lazít a dél-európai ország eddigi szigorú migrációs politikáján. Az új kormány nemrég bejelentette, hogy minden Görögországban született külföldinek megadja a görög állampolgárságot. Emellett a hatóságok változtatnak a menedékkérelmek elbírálásának gyakorlatán.

A dél-európai országot a menedékkérőkkel szembeni elégtelen bánásmód miatt is gyakran bírálták a jogvédő szervezetek. Kondrosz úgy vélte, sok menekülttábor ugyancsak "szégyen" Görögországnak, és azokat fel kellene számolni. Emellett a politikus leszögezte, hogy a Sziriza a lehetőségekhez képest sokkal több eszközt fog a menekültek ellátására fordítani. Kondrosz azt is megígérte, fellépnek a menedékkérőkkel szembeni, elsősorban szélsőjobboldaliak által elkövetett erőszakos cselekmények ellen.
A Sziriza azt reméli, tervei megvalósításához segítséget ad az Európai Unió. Kondrosz szerint az uniós szabályozás megváltoztatására lenne szükség, ugyanis a jelenlegi rendszerben a menekültek kizárólag ott folyamodhatnak menekültkérelemért, ahol először léptek az EU területére. A politikus úgy vélte azonban, a bevándorlóknak esélyt kellene adni arra, hogy "ott kössenek ki, ahova eredetileg indultak, és nem szabadna őket bezárni abba az országba, ahova megérkeztek".
Tavaly év végén a görög menekültügyi szolgálat közölte, 2013 júniusa és 2014 november között 13 289-en folyamodtak menekültstátusért a görög hatóságoknál, s közülük 1764 emberről vélték úgy a görög hatóságok, hogy megilleti őket a menekülteknek járó nemzetközi védelem joga.

Svédország kvótarendszert alkalmazna az Európai Unióban, hogy arányosabb legyen az egyes tagállamokba befogadott menekültek számának eloszlása - mondta Margot Wallström svéd külügyminiszter vasárnap a Reuters brit hírügynökségnek a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia alkalmából adott interjújában. "Nagyvonalúak akarunk lenni, de néhány EU-tagállam egyáltalán nem fogad be menekülteket" - mondta a külügyminiszter.
Az európai közösségen belül Németország és Svédország helyezi el a legtöbb menekültet.

Wallström ezenkívül azt mondta, hogy Brüsszelnek a nemzetközi menekültügyi politika finanszírozásában is élen kellene járnia. "Világszerte mintegy ötvenmillió ember keres menedéket, többen, mint korábban valaha is, viszont úgy tűnik, összeomlott a nemzetközi segélyezési rendszer" - jegyezte meg a svéd diplomácia vezetője. A külügyi tárcavezető emiatt támogatja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) azon követelését, amely miszerint az ENSZ tagállamainak számára bizonyos szintű kötelező hozzájárulást írnának elő. "Megengedhetetlen, hogy időközben már a világélelmezési programnak is vissza kell fognia a segélyezési szolgáltatásait, és egyre inkább egy-két állam vagy nem kormányzati szervezetek segítségétől függ" - jegyezte meg Wallström. Úgy vélte, a 28 EU-tagországnak önként vállalt kötelezettséggel kellene jó példát mutatnia a többi országnak.

Az Európai Unió területén egyre nagyobb terhet jelent a Földközi-tenger felől Afrikából vagy Törökország felől a Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók egyre nagyobb száma. A helyzetet súlyosbítják a líbiai, kelet-ukrajnai, szíriai és iraki fegyveres konfliktusok.