A beszámolók szerint az elkeseredett, dühös jazidik közül több tucatnyian támadtak meg két héttel ezelőtt négy, főként szunniták lakta környékbeli falut. Az egyik érintett település, Szibaja egyik lakója a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a kurd kisebbség célja "az arabok kiűzése a térségből".

A Szíria és Irak jelentős részét elfoglaló Iszlám Állam tavaly nyári villámhadjárata során vonta ellenőrzése alá az észak-iraki Szindzsár-hegy környéki területeket, beleértve magát a várost, Szindzsárt is. A szélsőségesek több száz jazidit megöltek, és ezreket fogtak el. Ezután a sokat üldözött, a kurd etnikumhoz tartozó, saját vallást gyakorló mintegy félmilliós jazidi kisebbség mintegy ötvenezer tagja - ENSZ-adatok szerint fele részük gyermek - menekült el a térségből.

A kurd önvédelmi erőknek tavaly december végén sikerült visszafoglalniuk a területet a dzsihadistáktól. Az utóbbi időben otthonaikba visszatérő jazidik a brit hírügynökség szerint több tömegsírt is felfedeztek, amelyek az IÁ brutális uralmát jelzik.

A jazidikat a szunnita szélsőségesek sátánimádóknak tartják. Irakban a szekta hívei nagyrészt a Moszul környéki kurd lakosság köréből kerülnek ki, de kisebb közösségeik előfordulnak Szíriában, Iránban, Örményországban, Törökországban és Grúziában is.

Ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallásuk egyes elemei az égitestek óbabiloni kultuszára, mások a Mithrász-kultuszra vezethetőek vissza. Hatással volt rá a zoroaszteri vallás, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is. Ennek ellenére a szekta és a muzulmánok között régi ellentétek feszülnek. A közösségnek jelenleg három képviselője van az iraki parlamentben.