Moszkvában megtörtént az elképzelhetetlen: a főváros központjában, a Kreml tövében, a térfigyelő kamerák keresztüzében agyonlőtték a kevés tekintélyes orosz ellenzéki egyikét, Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettest. Nyemcov az ellenzéki Szabadság népe politikusa volt, tagja volt a PARNASZ pártnak és a Szolidaritás mozgalom társelnökeként is dolgozott.A Vlagyimir Putyin bel- és külpolitikáját rendszeren és keményen bíráló politikussal egyértelműen hidegvérű bérgyilkos végzett: a merénylő egy kocsiból nyitott tüzet a Moszkva-folyó egyik hídján sétáló Nyemcovra, s miközben négy lövéssel is eltalálta őt, a támadást sértetlenül úszta meg az 55 éves Nyemcov társaságában lévő ukrán fotómodell, a 24 éves Anna Duricka.

AFP / Dmitry Sereryakov

A gyilkosság helyszínén már több száz virágcsokor gyűlt össze, s a sokkból ébrendő moszkvaiak tömegesen sétálnak el a Kremlhez - többségük a Putyin nevével fémjelzett orosz vezetést sejti a merénylet mögött. Sokan úgy gondolják, Nyemcovnak azért kellett meghalnia, mert arra készült, hogy nyilvánosságra hozza, hol állomásoznak Ukrajna területén az orosz hadsereg egységei.

Még akkor is így gondolják, ha Putyin azonnal elítélte a gyilkosságot, s hangsúlyozta, a merénylet olyan provokáció, amelynek célja az oroszországi helyzet destabilizálása. Az államfő utasította a rendőrséget és a titkosszolgálatot, az FSZB-t, hogy hozzon létre rendkívüli nyomozó egységet a gyilkosság hátterének feltárására, és az esetleges megrendelők személynének a kiderítésére.

Tartott, hogy megölhetik

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján aligha valószínű, hogy kiderül, ki áll valóban a merénylet mögött: 2003 óta több neves ellenzéki halt meg Oroszországban, s egy esetben sem derült ki, ki rendelte meg a gyilkosságot, legfeljebb az elkövetőket sikerült kézrekeríteni. Nyemcov egyébként február közepén, egy belorusz független rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, attól tart, hogy megölhetik, mert az orosz politikai elitnek nem teszik, hogy ellenzi az Ukrajna elleni orosz agressziót. Egy orosz lapnak pedig ezt mondta: "Attól tartok, Putyin meg fog öletni. Szerintem ő robbantotta ki az ukrajnai háborút. Nem tudom nem utálni őt".

De nem csak a Kreml Ukrajna-politikáját bírálta: ő volt az aki átfogó elemzésben bizonyította be, hogy dollármilliárdokat sikkasztottak el a 2014-es szocsi téli olimpia előkészítése és megrendezése idején, s ő volt az is, aki szerint a putyini egyeduralom végromlásba taszítja az országot.

AFP / Kirill Kudryavtsev

A Nyemcov-gyilkosság másfél nappal az előtt történt, hogy az orosz ellenzék, amely 2011-ben és 2012-ben százezreket vitt ki az utcára, hogy tiltakozzanak az állítólagos választási csalások miatt, vasárnapra újabb nagy tüntetést szervezett. A "Tavaszi menet" résztvevői, a gazdasági válsághoz vezető kormányzati politika ellen tiltakoztak volna: Oroszországban - az ukrajnai orosz bevatkozás miatti nemzetközi szankciók, valamint a fő exportcikknek számító olaj árának zuhanása miatt - elszabadult az infláció, megrendült a rubel, s a következő években jelentősen esik a GDP is, s a nehézségek már a hétköznapokban is érezhetőek. Sorra zárnak be például a régi szép időkben nyitott éttermek, szűkül az élelmiszerboltok kínálata, s esik a fogyasztás is.

A Kreml az utóbbi hetekben mindent elkövetett, hogy mérsékelje az ellenzéki tüntetés esetleges hatásait: a demonstrációt egy külvárosi negyedbe száműzték, zaklatták a tüntetésen való részvételre buzdító röplapokat osztogató aktivistákat, s az egyik főszervezőt, Alekszej Navalnijt éppen vasárnapra rendelték be a börtönbe, hogy megkezdje 15 napos büntetése letöltését. Azt pedig azért szabták ki rá, mert ő is engedély nélkül osztogatta a "Tavaszi menetre" szóló meghívókat.

Mi jöhet ezután?

Egyelőre nem tudni, hogy a gyilkosságot követő gyászmenet milyen következményekkel jár, nem kizárt, hogy összetűzések robbannak ki a rendőrök és az ellenzéki tüntetők között. "Tudom, hogy Borisz halála sokak számára fordulópont lesz, s lehet, hogy az egész ország meg fog változni. De hogyan: közelebb kerül Oroszország egy komoly belső konfliktushoz, vagy elég erősek leszünk, hogy megértsük, a politikai különbségek ellenére is embernek kell maradnunk?" - írta közleményében Mihail Hodorkovszkij, akit hivatalosan gazdasági bűncselekmények miatt ítéltek 2005-ben kilenc éves börtönbüntetésre, ám valószínűleg inkább azért került a rács mögé, mert szembeszállt a hatalmát éppen akkor konszolidáló Putyinnal. A Jukosz olajipari vállalat egykori fő tulajdonosaként nemzetközi hírnévre szert tett Hodorkovszkij szabadulása óta Svájcban él, ám többször is hangsúlyozta, kész arra, hogy az oroszországi reformok véghezvitele érdekében politikai szerepet vállaljon.

Az utóbbi tíz évben Putyin elszánt kritikusaként fellépő, eredetileg fizikusi végzettségű Nyemcov múlta korántsem felhőtlen, az 1990-es évek végén jelentősen zuhant népszerűsége, mivel kiderült, egyik barátját és anyagi támogatóját, Borisz Brevnovot neveztette ki az egyik orosz állami holding, az orosz állami áramelosztó vállalat vezetésébe, s arra is fény derült, hogy a veszteséges cég forrásaiból fizette ki maga és családtagjai repülőútjait.