Obama teljes körű nyomozást sürgetett a Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálójává vált volt orosz miniszterelnök-helyettes elleni merénylet ügyében.

"Jelenleg fogalmam sincs arról, hogy mi történt. Amiről szélesebb értelemben tudomásom van, az az, hogy Oroszországban a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, az információ szabadsága, az alapvető polgári és szabadságjogok rosszabb állapotban vannak, mint négy, öt vagy tíz évvel ezelőtt" – hangoztatta az amerikai elnök, aki a 2009-es moszkvai látogatása során más ellenzékiek mellett Borisz Nyemcovval is találkozott. Obama szerint a gyilkosság olyasminek a része, ami lehetővé tette, hogy Oroszország agressziót kövessen el Ukrajna ellen.

Az elnök Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kongresszusi beszédének előestéjén kijelentette: az Egyesült Államok és Izrael célja egyaránt annak biztosítása, hogy Irán ne fejleszthessen ki nukleáris fegyvert, a két ország között ugyanakkor "jelentős véleménykülönbség" van azt illetően, hogy ez hogyan érhető el. Mint mondta, ez "nem személyes ügy".

Barack Obama politikai szempontból hibának nevezte, ha "bármely ország miniszterelnöke" beszédet mond a kongresszusban néhány héttel a hazai választások előtt. (Izraelben március 17-én tartják a választásokat.) "Ez azt a látszatot kelti, mintha valakinek az oldalára állnánk" – mondta az elnök.

Kifogásolta továbbá, hogy az izraeli kormányfő egy olyan témában (az iráni nukleáris program korlátozásáról folytatott tárgyalások ügyében) fog felszólalni, amelyben az amerikai végrehajtó hatalom és a republikánus többségű törvényhozás között véleménykülönbség van. Úgy véli azonban, hogy a Netanjahu-beszéd okozta "zavar" nem lesz "tartósan romboló hatással" a két ország viszonyára.

Obama felidézte, hogy nem igazolódtak be Netanjahu azon jóslatai, amelyeket az Iránnal 2013-ban megkötött átmeneti megállapodással kapcsolatban mondott. Az izraeli kormányfő akkor arról beszélt, hogy az Iszlám Köztársaság 50 milliárd dollárt érő szankciókönnyítést kap, de nem fogja tartani magát az egyezséghez. A valóságban ezzel szemben az történt, hogy Irán azóta nem haladt a programjával, sőt egyes elemeit visszafejlesztette – mondta az elnök.

Barack Obama úgy vélekedetett, hogy az Iránnal megkötendő végleges megállapodás esélye ma jobb, mint 3-5 hónappal ezelőtt. Rámutatott ugyanakkor, hogy még mindig "vannak nagy hézagok", amelyeket "Iránnak ki kell töltenie". Leszögezte: Teheránnak el kell köteleznie magát, hogy legalább 10 évre ellenőrizhető módon befagyasztja a nagyhatalmak és Izrael által kifogásolt nukleáris tevékenységét.

A június 30-i határidőre megkötendő végleges megállapodással kapcsolatban Obama szerint az a fő kétely, hogy vajon Irán hajlandó lesz-e belemenni a szigorú ellenőrzésbe és abba, hogy alacsony szinten tartsa urándúsító kapacitását.

"Ha beleegyeznek, az sokkal hatékonyabb eszköze lesz az ellenőrzésnek, mint bármilyen általunk végrehajtandó katonai akció, mint bármilyen Izrael által végrehajtandó katonai akció, és hatékonyabb lesz, mint a szankciók" – mondta az elnök. Barack Obama kifejezte abbéli reményét, hogy az amerikai államok április 10-11-i csúcstalálkozójáig az Egyesült Államok és Kuba meg tud állapodni a nagykövetségek újbóli megnyitásáról.

Az elnök belpolitikai kérdésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy az általa megvétózott Keystone XL kőolajvezeték megépítésének ügyében még a mandátumának lejárta előtt határozni fog.

Elismerte, hogy kormányzatának nincs vészforgatókönyve arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság semmisnek nyilvánítaná az egészségügyi reformcsomagnak azon rendelkezéseit, amelyek a 34 tagállamban folyósított szövetségi adójóváírásra vonatkoznak, de úgy vélekedett, hogy erre a testületnek nincs is "valószerű jogalapja".