Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz - és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is

A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de "meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye".

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás - időben és földrajzilag is - számos konfliktussal hozható összefüggésbe - olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

"Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként" - mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása. Femia szerint a tanulmány eredményei aggasztók, mivel a klímamodellek a következő évtizedekre is szárazságot jósolnak a területre.

A témában a mostani tanulmány az első, amely aktuálisan zajló háborúval foglalkozik. Kelley szerint azért esett a választásuk a szíriai konfliktusra, mert azt lépésről-lépére dokumentált eseménysorozat előzte meg. A 2007 és 2010 közötti szárazság volt Szíria írott történetének legsúlyosabbika. 

Az aszály pusztító hatást mért az ország északkeleti régiójának mezőgazdaságára. Nagyjából 1,5 millióan hagyták maguk mögött a vidéki területeket és költöztek a városokba, ahol már amúgy is nagy volt a feszültség a gyors népességnövekedés és az iraki menekültek beáramlása miatt. A helyzetet tovább súlyosbította a talajvíz nem megfelelő kezelése és az elhibázott mezőgazdasági célkitűzések miatti elégedetlenkedés.