Rexhepi úgy nyilatkozott, hogy az ország rossz gazdasági helyzete miatt sok fiatal fordult a radikalizmus felé.

A vallási vezető elmondta, hogy a koszovói átlagfizetés 200 euró, a fiatalok körében pedig 55 százalékos a munkanélküliség, ezért a szélsőséges szervezeteknek sikerült megváltoztatniuk a fiatalok elképzeléseit. Resul Rexhepi szerint az iszlám szerint az a hősiesség, ha valaki a családján és a hazáján segít, és nem az, ha valamilyen állítólag szent háborúban vesz részt.

Becslések szerint eddig mintegy 300 koszovói vett részt a szíriai és az iraki harcokban, és tavaly legalább 16 koszovói vesztette ott életét.

Skender Hyseni koszovói belügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy jelenleg 135 ember ellen folyik nyomozás terrorizmus gyanújával. A gyanúsítottak vélhetően Koszovón kívüli, általában szíriai harcokra toboroztak vagy buzdítottak embereket. Olyan személyek ellen is folyik eljárás, akik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet oldalán harcoló albán csoport tagjai voltak.

A koszovói törvények egyelőre nem tiltják az idegen katonai vagy félkatonai szervezetekhez való csatlakozást, a pristinai parlament azonban hamarosan elfogadja a büntető törvénykönyv módosítását, amelyben már szerepel a külföldi harcokban részt vevő zsoldosokra, illetve a toborzóikra vonatkozó rész. Az új jogszabály 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a Koszovón kívüli háborúkban való részvételt, az arra való buzdítást, illetve a toborzást.