A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A katonai gépek a Csendes-óceán nyugati része felé haladtak, és bár a küldetésről részleteket nem közöltek, a kínai állami televízió beszámolója alapján úgy tűnik, a köteléknek legalább egy bombázó is a tagja volt.
"Az egység a sikeres gyakorlatot követően visszatért a bázisra" - közölte Sen Csin-ko, a hadsereg szóvivője. Mint mondta, céljuk az volt, hogy emeljék a légierő mobilitásának, manőverező képességének és általános harcképességének szintjét a nyílt tengeri területek felett.
A szoroshoz viszonylag közel található az a kelet-kínai-tengeri szigetcsoport, amelyet Japán és Kína egyaránt a magáénak vall, és amely miatt a két ország között kibékíthetetlen ellentét feszül.
Sen szerint a csütörtöki gyakorlat nemzetközi légtérben zajlott, azzal sem polgári, sem katonai repülőket nem zavartak. Megjegyezte, a manőver nem valamely ország vagy térség ellen irányult. A szóvivő hozzátette, hogy a jövőben az aktuális helyzettől függően újabb hasonló gyakorlatok is lehetnek az első szigetláncon túl.
A Kelet-Ázsia szárazföldi partjaitól számított első szigetlánc, amelyet Japán és a hozzá tartozó Rjúkú-szigetek, Tajvan és a Fülöp-szigetek északi része alkotnak, az 1950-as években az Egyesült Államok kezdeményezésére egyfajta lehetséges földrajzi blokád tervének a részét képezte. Washington és szövetségesei a kommunizmus megállítását szolgáló védvonalként tekintettek e területekre, amelyeket katonai bázisokkal, fejlett fegyverzettel erősítettek meg.
A pekingi kormány már 2013 nyarán elküldte a térségbe hadihajóit, amelyek első ízben jutottak ki Japán északi részénél a Csendes-óceánra, megkerülve a szigetországot. A kínai médiában akkor úgy fogalmaztak: "a haditengerészet megvalósította régi álmát, áttörte az első szigetlánc-blokádot". Az öt kínai hajó nem sokkal előtte egy Oroszországgal közös tengeri hadgyakorlaton vett részt.
Kína tengeri területe a hivatalos adatok szerint meghaladja a 3 millió négyzetkilométert. Külkereskedelemének 97 százalékát bonyolítja le a tengeren keresztül, így a számára létfontosságú energiahordozók és nyersanyagok is vízi úton jutnak el az országba. Elemzők szerint az országnak elemi érdeke, hogy tengeri hatalommá válva biztosítsa a szabad kijutást a világtengerekre, illetve ellenőrizhesse utánpótlási vonalait.
Kínának több szomszédjával is tengeri területi vitája van, így Japánnal, valamint a Dél-kínai-tengeren elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal. Peking azt hangoztatja, hogy ezeket a kérdéseket békés tárgyalások útján kívánja rendezni, ugyanakkor hangsúlyozza, a szuverenitását érintő kérdésekben nem hajlandó kompromisszumra.
