Az Alijev-ügy fejezetei évek óta foglalkoztatják az osztrák sajtót és hatóságokat.

A dúsgazdag bankár a kazah államfő szűkebb környezetéhez tartozott, a családjába is benősült. 2002-től bécsi nagykövetként szolgált. Később Kazahsztánban kegyvesztetté vált, és a nagyköveti tisztségből is leváltották. 2008-ban távollétében 20 év börtönre ítélték a Nurbank pénzintézet két – később holtan talált – vezetőjének elrablásáért, sőt államcsínykísérlettel is megvádolták. Emiatt Ausztriában maradt, majd Máltára költözött. Alijev tagadta a vádakat, és azt állította, hogy politikai hajsza indult ellene. Az osztrák rendőrség tavaly júniusban őrizetbe vette, és a hatóságok vizsgálatot indítottak ellene és a környezetében lévő személyek ellen.

Február végén Alijevet holtan találták a bécsi józsefvárosi (Josefstadt) börtön egyik magánzárkájában. Az első jelentések szerint öngyilkosságot követett el, de ügyvédei vitatták ezt.

Április végén a bíróság Muszajevet és Koszljakot első fokon felmentette az ellenük – a pénzintézeti gyilkosságokkal kapcsolatban – folyó perben, mert nem látta bizonyítottnak a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. 

Az APA osztrák hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy az ügyészség panaszt emelt a bíróság döntése ellen a bécsi tartományi legfelsőbb bíróságnál (OLG), amely ennek nyomán a gyanúsítottak ismételt vizsgálati fogságba helyezése mellett döntött.