Kora reggel négy hátizsákos fiatalember szállt fel a Londontól északra fekvő Luton kisváros pályaudvarán a Londonba tartó vonatra. A biztonsági kamerák rögzítették, amint a King's Cross állomásra megérkezve rövid megbeszélést tartanak, azután szétválnak és négyfelé indulnak – éll az MTVA összeállításában.

Negyedórával később a brit hírtelevíziók egyszerre jelentették gyorshírben, hogy "komoly incidens" történt a londoni metróhálózaton, valószínűleg feszültségmegugrás miatt robbanások voltak több állomáson. A reggeli csúcsforgalomban a teljes, 12 fővonalból álló, 400 kilométeres hálózatot leállították - erre a II. világháború óta nem volt példa -, és minden állomást kiürítettek, több százezer utast parancsoltak a felszínre.

Miután a metrófeljáratokból véres, kormos arcú, égett ruhájú sebesültek is feltántorogtak, a feszültségmegugrás elmélete átadta helyét a terrortámadás bizonyosságának. Ezt végleg megerősítette a három metrórobbantás után egy órával végrehajtott újabb merénylet, amely egy piros, emeletes városi buszon követtek el a British Museum közelében. A terrorcselekmények áldozatainak pontos számát napokig nem sikerült megállapítani, mivel a mentőalakulatok alig fértek hozzá az összeroncsolódott szerelvényekhez a szűk, évszázados metróalagutakban.

A terrortámadás 52 halálos áldozatot és több mint hétszáz súlyos sérültet követelt.

A vizsgálat kiderítette, hogy a robbantásokat brit állampolgárságú, Nagy-Britanniában élő muszlim terroristák követték el, közülük három pakisztáni, egy jamaicai származású volt. A négy férfi addig példás családi életet élt, tisztes állásuk volt, így soha nem tűntek fel a belső elhárítás radarernyőjén, az öngyilkos merénylőcsoport vezetője, Mohammad Siddique Khan például közmegbecsülésnek örvendő általános iskolai tanárként dolgozott Leedsben.

A merényletsorozat után került elő egy videófelvétel, amelyen Khan egyebek mellett azt mondta: háború folyik a Nyugattal, és ő e háború katonája. A videón feltűnt Ajman az-Zavahri, az al-Kaida második számú vezetője is, akit a terrorhálózat operatív irányítójának, gyakorlatilag a 2011-ben megölt Oszama bin Laden helyettesének tartanak. Az-Zavahri közölte, hogy a pusztítást Tony Blair brit kormányfő politikája hozta Londonra, és további merényletek várhatók.

A fenyegetést a brit terrorelhárítás már csak azért is komolyan vette, mert a merényletet megelőző nap jelentették be, hogy London nyerte el a 2012-es olimpia rendezési jogát. Muszlim terroristák 2005. július 21-én egy újabb merényletsorozatot kíséreltek meg, de most a négy pokolgépnek csak a gyújtószerkezete lépett életbe, a robbanás elmaradt, így senki sem vesztette életét.

A londoni robbantássorozat 52 ártatlan áldozatának tiszteletére Londonban 2008-ban emlékművet emeltek. A Hyde Parkban felavatott alkotás 52 rozsdamentes acéloszlopból áll. A 3,5 méter magas szürke oszlopokat úgy helyezték el, hogy egy-egy csoportban annyi oszlop álljon, ahányan az egyes helyszíneken életüket veszítették. A legsúlyosabb pusztítás helyét, a King's Cross állomás alatti metróalagutat 26, egymás közelében emelkedő oszlop jelképezi.

A 2005-ös londoni merényletsorozat dátuma a beszélt angol nyelv szótárának külön kifejezésévé vált: a 7/7-ről (július 7-én történt a terrorakció) bármely további magyarázat nélkül mindenki tudja, mit jelent, ugyanúgy, ahogy az amerikaiaknak sem kell bővebben fejtegetni a 9/11 mögöttes tartalmát.