Idén szeptember végéig már 193 ezer 500 embert köteleztek Németország elhagyására. A németek most szigorítják a kitoloncolás szabályait, például megnézik, hogyan csökkenthetik az eredetileg elutasított, de valamilyen ok miatt mégis befogadott menedékkérők számát.
Az elutasított menedékkérők kitoloncolására vonatkozó szabályok további szigorítását tervezi a német kormány a Bild című lap szerdai jelentése szerint. A kormány egyebek között szűkíteni akarja a kitoloncolás elleni jogorvoslat lehetőségét, és megvizsgálja, hogy miként lehet csökkenteni az eredetileg elutasított, de valamilyen – például egészségi – ok miatt mégis befogadott menedékkérők számát.
A kitoloncolások hatékonyabb végrehajtásához tárgyalásokat kezdenek a származási országokkal, és az elutasított menedékkérők hazaszállításához polgári repülőgépek mellett a német hadsereg (Bundeswehr) Transall típusú szállító repülőgépeit is igénybe vehetik a berlini vezetés tervei szerint, amelyekről egy telefonkonferencián tájékoztatták a kitoloncolások végrehajtásáért felelős tartományi kormányokat.
A tartományok novembertől áprilisig az időjárásra tekintettel kitoloncolási moratóriumot vezethetnek be, "erről azonban már szó sincs" – idézte a Bild a szövetségi belügyminisztérium egy magas beosztású tisztségviselőjét.
Erre utal Bodo Ramelow türingiai miniszterelnök egy szerdai interjúja is, amelyben a Baloldal politikusa elmondta, hogy a menedékkérők nagy száma miatt az idén télen nem lesz kitoloncolási moratórium. Ramelow a Thüringer Allgemeine című lapban megjelent interjúban hozzátette, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a következő hetekben várhatóan ezres nagyságrendben hoz elutasító határozatot Türingiában elhelyezett menedékkérők ügyeiben, és ezeket a határozatok végre is hajtják majd.
Türingia az egyetlen tartomány, amelyben a szociáldemokrata párttól (SPD) balra álló Baloldal adja a miniszterelnököt. Eddig télen humanitárius okokból kitoloncolási moratórium volt érvényben a tartományban.
A november 1-jén életbe lépő menekültügyi reformcsomag egy sor szigorítást tartalmaz a kitoloncolásokkal kapcsolatban: 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.
A Bild szerdai beszámolója szerint továbbra is napirenden van a tranzitzónák ügye. A határnál kialakítandó övezetekben néhány nap alatt döntetnének arról, hogy a belépésre jelentkező emberek benyújthatnak-e menedékjog iránti kérelmet az országban. Ezzel a megoldással ki lehetne szűrni mindazokat, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére. A konzervatív CDU–CSU-pártszövetséggel kormányzó SPD eddig elutasította az elképzelést.
A Bild arról írt, hogy szeptember 30-ai állás szerint 193 500 embert köteleztek Németország elhagyására, ami jelentős növekedés a 2014 végén feljegyzett 154 191-hez képest. Augusztus végéig mindössze 11 522 elutasított menedékkérőt toloncoltak vissza hazájába, további 21 ezren pedig önként teljesítették az ország elhagyására kötelező BAMF-határozatot.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Megy a találgatás a miniszterelnök szombati nagy bejelentéséről, a lehetőségekből egyet, úgy látszik, cáfolt.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
