Németország a második világháborút követően mindig csak rendkívül indokolt esetben hozott döntés hadserege bevetéséről, ahogy ez történt az Iszlám Állam ellen is a közelmúltban. Ezúttal az afganisztáni német misszióról kellett döntenie a Budestagnak, amely 79,7 százalékos többséggel megadta a törvényhozási felhatalmazás a német katonák afganisztáni misszójának meghosszíbbítására. Egyelőre 2016 végéig vehetnek részt a NATO kiképző-tanácsadó missziójában, és az idei 850 után jövőre egy 980 fős német kontingens teljesíthet szolgálatot az Eltökélt támogatás nevű küldetésben, amelyben csaknem 40 ország vesz részt, köztük Magyarország is.

Az eredeti tervek szerint 2016-ban folytatódott volna a kivonulás, de a tálib lázadás felerősödése miatt az észak-atlanti szövetség december elején a folyamat leállításáról döntött. A küldetés befejezésére kidolgozott terv "túlságosan ambiciózusnak" bizonyult, és a csapatok kivonása "túl gyors" volt, ami "felbátorította" a tálibokat - indokolta a kormány előterjesztését a Bundestagban Ursula von der Leyen védelmi miniszter. Ezentúl nem egy előre meghatározott menetrendhez, hanem a biztonsági helyzet alakulásához kell igazítani a missziót - tette hozzá.

Az afgán kormány támogatásának fenntartásához viszont elvárások is kapcsolódnak, a NATO megköveteli a kabuli vezetéstől, hogy politikai és gazdasági reformokkal javítsa a több mint 30 milliós ország lakosságának helyzetét és kilátásait - emelte ki a miniszter. Németország az afgán biztonsági erők kiképzése mellett további feladatokat is vállal, mert az utóbbi hónapokban jelentősen emelkedett az afgán menedékkérők száma. Az együttműködést kiterjesztik az embercsempészet és az útlevél-hamisítás elleni küzdelemre, és a két ország hatóságai közösen igyekeznek visszaszorítani az Afganisztánból az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlást.

Továbbá a német kormány tervei szerint biztonságos övezeteket alakítanak ki az országban, hogy az afgánok ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására a tálibok miatt, és legyen hova visszaküldeni Németországból az elutasított afgán menedékkérőket. A német külügyminiszter egy felvilágosító, ismeretterjesztő kampánnyal is igyekszik a hazájukban maradásra bírni az afgánokat, az üzeneteket terjesztik az afganisztáni nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában, és több nagyvárosban óriásplakátokon is.

Németországban jelenleg a szíriaiak után az afgánok alkotják a menedékkérők második legnagyobb csoportját. Októberben és novemberben összesen 75 897 afgán menedékkérőt regisztráltak.