Napokon belül II. Erzsébet lesz az a brit uralkodó, aki a leghosszabb ideje ül a trónon.
Nem készülnek tűzijátékkal, aranyozott hintón kikocsikázással, koncerttel és piknikkel a Buckingham-palota előtt. Elmarad a légierő parádéja, a díszlövés a Hyde Parkban és a Towernél. Ugyanolyan nap legyen szeptember 9-e, mint bármelyik más – ezt kérte II. Erzsébet, aki ezen a napon túlszárnyalja a 63 évig és 216 napig uralkodó üknagyanyját, Viktória királynőt, és az eddigi leghosszabb ideig regnáló koronás főként vonul be a brit történelembe. A 89 éves uralkodó tiszteletlennek tartja ugyanis a brit birodalom fénykorát, a XIX. századi viktoriánus időszakot a nevével fémjelző felmenőjével szemben abból az alkalomból ünnepelni, hogy ő 1901. január 22-én, 81 éves korában elhunyt.
A nevezetes napon az uralkodó nem is tartózkodik Londonban, a nyári szabadságát tölti skóciai rezidenciáján, Balmoralban, és közben férjével, Fülöp herceggel az oldalán Edinburghben negyven év után ismét megnyitandó vasútvonalat ad át. Az ünnepség után visszatér Balmoralba, hogy családi körben, unokáival és dédunokáival töltsön még néhány napot, abban a kastélyban, amit még Viktória királynő férje, Albert herceg vásárolt 1852-ben, és azóta a királyi család nyári rezidenciája. A parlamenti pártok azonban nem akarnak szó nélkül elmenni a történelmi pillanat mellett, videoüzenetben köszöntenék II. Erzsébetet, és David Cameron kormányfő külön beszéddel is készül. Az igazi ünneplést jövő júniusban, az uralkodó 90. születésnapjára tervezik.
II. Erzsébet amellett, hogy az 1066-os normann hódítás óta a szigetországban uralkodó 39 királyt és királynőt lehagyta, azt is elmondhatja magáról, hogy idejével a jelenlegi koronás fők körében is a második. Egyedül az 1946 óta regnáló, 87 éves Bhumibol Aduljadedzs thaiföldi király töltött hosszabb időt a trónon. II. Erzsébet számos további rekorddal szolgál: ő az első brit uralkodó, aki nemcsak trónra lépésének, de házasságának is megünnepelte fél évszázados, azaz gyémántjubileumát – a görög uralkodóházból származó, 94 éves Fülöp herceggel immár 68 éve keltek egybe. Négy gyermeke közül kettőt uralkodóként hozta a világra – 1960-ban András herceget, majd 1964-ben Edward herceget. Ebben azonban nem tett túl Viktórián, aki már királynőként ment férjhez, és mind a kilenc gyermekét koronás főként szülte.
Pedig Erzsébetnek esélye sem volt arra, hogy valaha is királynő legyen. Az utat a trónhoz nagybátyja, VIII. Edward nyitotta meg előtte, aki, hogy elvehesse szerelmét, az elvált asszony Wallis Simpsont, lemondott a koronáról. Testvére, VI. György 1952-ben bekövetkezett hirtelen halálával 26 évesen, férjes, kétgyermekes asszonyként szállt legidősebb lányára, Erzsébetre az uralkodói cím. Az alkotmánytörténeti és jogi ismeretei ellenére az államügyekben járatlan, de a fiatalságával, ártatlanságával alattvalóit elbűvölő királynőt első kormányfője, Winston Churchill okosította ki, mivel jár az uralkodás. Királynőként aztán további 11 miniszterelnökkel vitatta meg keddenként az aktuális kormányzati kérdéseket.
Közülük az egyetlen nő a konzervatív Margaret Thatcher volt, akinek a brit gazdaságot teljesen új alapokra helyező, sztrájkokkal végigkísért kormányzása jelentette talán a legnehezebb időszakot. A királynő végigasszisztálta uralkodásának egyetlen háborúját, amit 1982-ben Argentínával a Falkland-szigetekért folytatott Nagy-Britannia. II. Erzsébetnek két olyan kormányfője is akadt – a munkáspárti Tony Blair és a jelenleg hivatalban lévő konzervatív David Cameron –, akik már a trónra lépése után születtek. Uralkodása alatt a brit birodalom tovább zsugorodott, többek között Botswana, Ciprus, Ghána, Kenya és Szingapúr is kivívta a függetlenségét, Hongkong pedig újra Kína fennhatósága alá került. Igaz, máig fennmaradt a zömmel egykori gyarmatokat összefogó Nemzetközösség, és közülük sokan uralkodójuknak tekintik II. Erzsébetet, arcmása a pénzükön is szerepel.
Uralkodásának kezdetekor az amerikai elnök Harry S. Truman, a német kancellár Konrad Adenauer volt, és még létezett a Szovjetunió, Sztálinnal az élén. Időközben tízenkét amerikai elnök, hét német kancellár váltotta egymást, véget ért a hidegháború, aztán szétesett a Szovjetunió, és a „szocialista tábor” szatellitállamai is a saját útjukat járják. Canterbury érsekből és pápából is hét cserélődött II. Erzsébet trónra lépése óta, és II. János Pál személyében 1982-ben, 450 év után először látogatott katolikus egyházfő a szigetországba, akit ő fogadott a Buckingham-palotában. Hiába forrongott körülötte a világ, a királynő mindig megőrizte hidegvérét, még a kilencvenes években is, amikor a monarchia mély válságba került.
Az 1992-es évet annus horribilisnek nevezte el a királynő, mivel négy gyermeke közül háromnak a házassága tönkrement, és a windsori kastély majdnem porig égett. A legnagyobb próbatételt azonban a trónörökös Károly és felesége, Diana szappanoperába illő válása, majd 1997-ben a walesi hercegnő párizsi autóbalesetben bekövetkezett halála jelentette. Végül Erzsébet nagy nehezen ki tudott bújni a megközelíthetetlen uralkodói szerepéből, és megmutatta emberi arcát, amivel elérte, hogy mára nemcsak a személyének, hanem a monarchiának a megítélése ismét a régi. Persze ebben szerepet játszik legnépszerűbb unokája, Vilmos herceg idilli családi élete, házassága a közrendű Kate Middletonnal, akitől két gyermeke is született.
A brit monarchia számos tradíciót feladott II. Erzsébet uralkodása alatt. A kilencvenes évek közepén például – a pápai befolyás megakadályozására született 1701-es tiltó rendelkezés kiiktatásával – lehetővé vált, hogy brit uralkodó katolikus párt válasszon magának. Megszűnt az a még XI. században alkotott szabály is, amely kikötötte, hogy nő csak abban az esetben ülhet trónra, ha az uralkodónak nincs fiú utódja.
Az uralkodói család pénzügyeiben is radikális változás állt be. II. Erzsébet vállalta, hogy a Lancasteri Hercegségből származó magánjövedelme után – ami tavaly 13,3 millió font volt – adózik. Igaz, ő határozza meg annak az összegét. A királynő a brit költségvetéstől éves apanázst kap annak az 1760-as megállapodásnak az alapján, amiben III. György átruházta az államra a királyi birtokok jövedelmét, és ezzel egyben mentesítette magát az állam finanszírozása alól. A tavaly 12 milliárd font értékűre becsült királyi birtokokból származó nyereség 15 százalékát kapja meg az uralkodó. Ez az összeg a legutóbbi pénzügyi évben 38 millió font volt, a jelenlegiben 43 millióval számolnak. A királynő személyes vagyonát a legtehetősebb briteket összesítő The Sunday Times vasárnapi lap idei listáján 340 millió fontra becsülték, amibe mintegy 110 milliós részvényportfólió is tartozik. A Lancasteri Hercegség és a királyi birtokok – valamint a 10 milliárd font értékű koronaékszerek és műkincsek – a mindenkori uralkodó tulajdonában vannak, aki azokat nem adhatja el.
II. Erzsébet uralkodói idejének rekordját aligha tudja utódai közül bárki is túlszárnyalni. Egyrészt a koruknál fogva, másrészt azért, mert az uralkodó többször kijelentette, hogy megbízatása egy életre szól. Az egészsége pedig kiváló, és az édesanyja, Erzsébet anyakirályné a 101. életévében, 2002-ben hunyt el. Elsőszülött fia, Károly herceg pedig 66 évével már most a brit történelem legidősebb trónörököse.
TÁLAS ANDREA
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
