A lap birtokába jutott az a február 17-én kelt levél, melyek Nikosz Anasztasziedisz ciprusi államfő írt a tagállamok kormányait tömörítő miniszteri tanács soros elnökségét betöltő Hollandia külügyminiszterének.

A levél tanúsága szerint a nicosiai kormányzat gesztusnak szánja a török hivatalossá tételét az unióban, ami reményei szerint a több mint negyven éve megosztott sziget újraegyesítését, továbbá az EU és Törökország kapcsolatainak előmozdítását is szolgálni fogja.

"Tekintettel arra a lehetőségre, hogy a ciprusi kérdés hamarosan rendeződhet, függetlenül attól, hogy ez végül sikerül-e, eljött az idő, hogy elkezdődjenek az előkészületek, hogy az újraegyesítés esetén az unió képes legyen hivatalos nyelvként kezelni a törököt" - indokolta döntését levelében a ciprusi elnök.
Anasztasziedisz emlékeztet: országa már 2002-ben, az uniós csatlakozási tárgyalások folyamán kérte, hogy a török is legyen az unió hivatalos nyelve, de erről az uniós intézmények akkor lebeszélték, arra hivatkozva, hogy gyakorlati haszna korlátozott, viszont meglehetősen költséges volna.

Az EUObserver Hollandia álláspontját is kikérte, ahonnan egy szóvivőtől azt a választ kapták, hogy tanulmányozzák a levelet, új hivatalos nyelv felvételéhez pedig a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges.

Ciprus északi részét 1974-ben szállta meg Törökország, amely védhatalmi státusára hivatkozva avatkozott be a török ciprusi kisebbség védelmében, mikor a szigetországban végrehajtott államcsínyt követően a görög ciprióta puccsisták egyesülni akartak Görögországgal. Ciprus északi részén pár évvel később létrejött az "Észak-ciprusi Török Köztársaság", amelyet csak Ankara ismer el, s amelynek fennállását a területén állomásozó több tízezer török katona szavatolja. A sziget azóta is megosztott, 2004-ben a görög ciprusi közösség népszavazáson utasította el az egyesítésre kidolgozott nemzetközi forgatókönyvet, mert a többség úgy ítélte meg, hogy az a szigeten élő törököknek és Ankarának kedvez.