A "szuperkedd" azért szuper, mert több államban szavaznak és így egyszerre több delegátus, azaz az országos elnökjelölt-állító pártkonvención az elnökjelölt személyéről döntő politikus személye a tét, mint az elnökválasztási folyamat bármely másik előválasztásán vagy jelölőgyűlésén.

Tizenegy, más számítás szerint tizenhárom államban választottak. Két államban, Wyomingban és Coloradóban a republikánusok jelölőgyűléseket kezdenek ugyanis, de helyi idő szerint kedden még nem fejezik be, eredmény nem várható. Ezenkívül választottak a dél-csendes-óceáni Amerikai Szamoa területén és a "külföldi demokraták" is, vagyis azok a külföldön élő amerikaiak, akik regisztrált demokrata párti szavazók. Ők negyven országban 121 helyen járulhattak az urnákhoz.

A demokraták esetében a párt elnökjelöltségének megszerzéséhez szükséges támogatás legfeljebb valamivel több mint harmadát söpörhetik be a jelöltségre pályázók. A republikánus párt esetében viszont a küldöttek csaknem felének szavazata eldől a szuperkedden.

A demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál Donald Trump lehet a nagy győztese a "szuperkeddnek", az amerikai előválasztási folyamat eddigi legfontosabb állomásának. Ők ketten diadalmaskodtak ugyanis azon szövetségi államok többségében, amelyekben előválasztásokat tartottak. Azokban az államokban, ahol jelölőgyűléseken döntenek, később lesz eredmény.

Clinton és Trump is hét államot vihetett el

A volt külügyminiszter hét államban – Alabamában, Arkansasban, Georgiában, Massachusettsben, Tennessee-ben, Texasban és Virginiában – számíthat a delegáltak többségére a nem végleges adatok szerint. Több helyen jelentős fölénnyel nyert: Alabamában 80 százalékos, Georgiában 72 százalékos, Virginiában 64 százalékos támogatottságnak örvendhetett.

Ellenfele a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott hadjáratban, Bernie Sanders két államban nyert, Vermontban – amelynek ő az egyik szenátora – és Oklahomában. Szűkebb hazájában a választók 86 százaléka szavazott Sandersre. A Demokrata Párt az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán jelölőgyűlést tartott, amelyet Clinton diadalmaskodott.

Összetettebb a helyzet a Republikánus Párt elnökjelöltségéért küzdők táborában. Igaz, ott több politikus is verseng a jelöltségért. Az igazi versengés három politikus között zajlik: Donald Trump milliárdos ingatlanmágnás, Ted Cruz texasi és Marco Rubio floridai szenátor között. Bár a két másik indulóra, John Kasich ohiói kormányzóra és Ben Carson sebészprofesszorra is voksoltak, alacsony támogatottságuk miatt róluk az elemzők máris azt jósolják: hamarosan kiszállnak a választási küzdelemből.

A szuperkeddi megméretésen mindenesetre Donald Trump aratta a legtöbb győzelmet. Ted Cruz texasi szenátor két államban nyert – Oklahomában és Texasban –, de Georgiában, Vermontban, Virginiában, Alabamában, Massachusettsben, Tennessee-ben és Arkansasban szövetségi államban Donald Trumpé a győzelem.

Clintonra sok nő és afroamerikai, Trumpra sok evangéliumi keresztény szavazott

A nyilatkozatok és elemzések szerint a leginkább csalódott Marco Rubio volt, aki az elmúlt napokban többször is agresszív támadást indított Trump ellen, és aki mellé ráadásul felsorakoztak a választási küzdelemből már korábban kilépett Jeb Bush anyagi támogatói, a nagy energetikai és olajvállalatok is.

Mindkét párt jelölőgyűlést tart Coloradóban és Minnesotában, a republikánusok Alaszkában és Wyomingban is.

Friss felmérések szerint Hillary Clintonnak változatlanul nagyon erős a támogatottsága az afroamerikai közösség és a nők körében, Bernie Sanders pedig továbbra is elsősorban a fiatal nemzedékek körében népszerű.

Donald Trump népszerűségének és támogatottságának elemzése még várat magára, hiszen az alacsonyabb iskolázottságú és a magasan képzett amerikaiak körében egyaránt győzelmet aratott, és ami sokakat meglepett: a szuperkeddi voksolásokon az evangéliumi keresztények táborából is sokan szavaztak rá.

Győzelmi beszédében, majd utána, újságírói kérdésekre adott válaszában Donald Trump új munkahelyek teremtését, a Kínába és Indiába "kiszervezett" munkahelyek visszatelepítését és infrastrukturális beruházásokat ígért, és több lehetőséget az amerikaiaknak.

Hillary Clinton is több lehetőséget ígért, külön kiemelve az afroamerikai közösségeket.