Az ellenzéki többség a venezuelai parlamentben elfogadott egy törvényt a politikai foglyok amnesztiájáról, de Maduro elnök közölte, hogy megvétózza a törvényt.
Elfogadta a konzervatív többségű venezuelai parlament a politikai foglyokra vonatkozó amnesztiatörvényt, a baloldali elnök viszont az állami televízióban bejelentette, hogy megvétózza a jogszabályt.
A képviselők helyi idő szerint kedden második olvasásban hagyták jóvá az "amnesztia és nemzeti megbékélés" nevű törvénytervezetet a 167 tagú parlamentben, ahol a december 6-i választások óta többséget élvez az ellenzék.
Nicolás Maduro venezuelai államfő még a szavazás alatt mondott televíziós beszédében közölte, hogy vétót emel a jogszabály ellen, szavai szerint ugyanis nincsenek az országban politikai foglyok. Mint a baloldali vezető hangsúlyozta, az a 76 őrizetes, akinek szabadon engedését az ellenzék követeli, mind "bűnöző" és "terrorista", akik államcsínyt készítettek elő.
A kisebbségbe szorult Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) képviselői szerint a törvény célja a gyilkosok kiszabadítása. A szocialisták arra figyelmeztettek, hogy ha a parlament figyelmen kívül hagyja Maduro vétóját, a legfelsőbb bíróság majd meg fogja akadályozni a törvényhozás munkáját.
A Demokratikus Egység Asztala (MUD) nevű ellenzéki tömörülés az említett törvényben 76 politikai fogolynak, valamint annak a közel 4700 ellenzékinek a számára kér kegyelmet, akiket politikai okokból üldöznek az igazságügyi szervek, vagy Maduro elődjének, Hugo Cháveznek 1999-es hatalomátvétele óta száműzetésbe kényszerültek. A bebörtönzöttek között van az ellenzék egyik vezéralakja, a közel 14 év szabadságvesztésre ítélt Leopoldo López is.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
