A The Observer című baloldali vasárnapi brit lap megbízásából az Opinium közvélemény-kutató által elvégzett online vizsgálat azt mutatta ki, hogy jelenleg 43 százaléknyian szavaznának a Brexitre, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. A tagságot pártolók aránya e felmérés szerint 39 százalék. 

A The Observer kommentárja szerint a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredménye azon múlhat, hogy mennyire sikerül az egyelőre meglehetős érdektelenséget mutató fiatalok mozgósítása. Az Opinium felmérése ugyanis kimutatta, hogy a 18-34 év közötti korosztály abszolút többsége, 53 százaléka támogatja Nagy-Britannia EU-tagságát, és mindössze 29 százalékuk vallotta magát Brexit-pártinak. E korosztályból azonban csak 52 százalék mondta biztosra részvételét a júniusi referendumon.

Az összes közvélemény-kutatás összevetése mindenesetre arra utal, hogy változatlanul relatív többségben vannak azok, akik a brit EU-tagságot pártolják. A Financial Times című londoni gazdasági napilap által az egyes felmérések eredményeinek átlagolásával kiszámított "poll of polls" mutató jelenleg 45:42 arányú többséget jelez a bennmaradást támogatók javára.

A Financial Times által az elmúlt napokban megszólaltatott szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy jelentős különbség van a hagyományos telefonos és az online felmérések eredményei között. A telefonos kutatások rendre a bennmaradást támogatók jóval nagyobb arányát jelzik, mint az online vizsgálatok, és a lapnak nyilatkozó szakértők arra a véleményre hajlanak, hogy a telefonos felmérések járhatnak közelebb a valós képhez.

Épp a minap hozták nyilvánosságra azt a vizsgálati jelentést, amelynek megállapítása szerint a modern brit közvélemény-kutatások több mint hét évtizedes történetében nemigen volt példa akkora tévedésre, mint a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt, és ez módszertani változtatásokat tesz szükségessé. A 2015. május 7-én tartott választások előtt egyetlen országos közvélemény-kutató sem jelezte, hogy a Konzervatív Párt abszolút többséget szerez az alsóházban. A felmérések még a választás hetében is gyakorlatilag holtversenyt valószínűsítettek a konzervatívok és a Munkáspárt között, sőt voltak olyan előrejelzések is, hogy a Munkáspárté lesz a legnépesebb alsóházi frakció. Végül azonban a Konzervatív Pártnak 99-cel több képviselői hely jutott az alsóházban, mint a Munkáspártnak, és a választások után - 1992 óta először - önálló többségi kormányt alakíthatott.