A 2011 óta hatalmon lévő Rousseff ellen a költségvetési törvények megsértésének, ezen belül is a költségvetési mérleg kozmetikázásának gyanúja miatt kezdeményeztek bizalmatlansági indítványt.

Az ellenzék emellett azzal vádolja Rousseffet, hogy 2010-es és 2014-es választási kampányait vesztegetésekből finanszírozták. Politikai ellenfelei a Petrobras állami olajipari óriáscég körül kirobbant és hónapok óta súlyos belpolitikai válságot okozó korrupciós botránnyal is összefüggésbe hozzák a baloldali elnököt, de Rousseff hivatalosan nem gyanúsítottja az ügynek.

A szavazatszámlálás végleges eredménye szerint az 513 képviselő közül 367-en voksoltak az indítványra, 137-en ellenezték azt, míg heten tartózkodtak. Két képviselő nem jelent meg a szavazáson. "A harc most az utcákon és a szövetségi szenátusban folytatódik" – mondta a voksolás után José Guimaraes, a Rousseff mögött álló Munkáspárt (PT) alsóházi frakcióvezetője.

Rousseff ügye ezután a felsőház elé kerül, ahol már az egyszerű többség is elég ahhoz, hogy meginduljon az államfő felelősségre vonási eljárása.

Amennyiben a szenátusi szavazást is elveszíti Rousseff, akkor vizsgálat indul ellene, amely fél évig is tarthat. Erre az időre Rousseffet az alelnök, a Petrobras-botrányban érintett Michel Temer helyettesítené már májustól. Rousseff hatalomból való végérvényes eltávolításához a felsőház kétharmadának jóváhagyása szükséges.

Közvélemény-kutatási adatok szerint a mintegy 200 milliós brazil lakosság több mint 60 százaléka egyetért a Rousseff elleni bizalmatlansági eljárás megindításával.