szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elnökválasztást tartanak vasárnap Ausztriában. Évtizedek óta nem volt ennyire bizonytalan a voksolás kimenetele: egyre több biztos pártválasztó fordít hátat a koalíciós pártoknak, jelöltjeik alulmaradhatnak, és rendkívül sok a bizonytalan szavazó. Vasárnap az ország körülbelül 6,4 millió választópolgára hat jelöltre adhatja le voksát.

Ausztria az egyik legizgalmasabb államfőválasztás elé néz, hiszen a tisztséget eddig csak szociáldemokrata vagy néppárti jelölt nyerte el. A mostani közvélemény-kutatási eredmények szerint azonban a két kormánypárti jelölt nem jutna be az elnökválasztás második fordulójába sem. A választás történetében csak egyszer, 1951-ben indult ennyi jelölt az államfői tisztségért.

A legutóbbi felmérések egybehangzó eredménye szerint a Zöldek pártja által támogatott Alexander Van der Bellen a legnépszerűbb, nagyjából a választók 26 százaléka szavazna rá. Őt követi szorosan Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, aki 24 százalékon áll. A függetlenként induló Irmgard Griss 20, a szociáldemokrata jelölt, Rudolf Hundstorfer 14, a néppárti Andreas Khol 12, a szintén független Richard Lugner népszerűsége pedig 3 százalékon áll.

Ha az első fordulóban senki nem szerzi meg a voksok abszolút többségét, vagyis senki nem kapja meg az összes leadott szavazat több mint felét, négy héttel később, a második fordulóban dől majd el a verseny. A mostani állás szerint valószínűleg Van der Bellen és Hofer jut majd be a május 22-i második fordulóba.

A szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta Ausztria államfője. Legutóbb, 2010-ben körülbelül 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, így az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Fischer második mandátuma után nem indulhat újra. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és csak egyszer újítható meg.

A választás országszerte kilenc tartományt lefedő kilenc választókörzetben zajlik. A legtöbben, körülbelül 1,3 millióan Alsó-Ausztriában szavaznak, Bécsben és Felső-Ausztriában egyaránt 1,1 millió választópolgárt várnak, vagyis a szavazásra jogosultak fele ebből a három tartományból adja le voksát. A legkevesebben 220 ezren, Burgenlandban járulhatnak az urnák elé.

A tartományok szavazóhelységei eltérő időpontokban lesznek nyitva, azonban mivel az utolsó délután 17 órakor zár, az első hivatalos részeredmények ekkorra várhatók. A felmérések szerint nagyjából 70 százalékos választási részvételre lehet majd számítani.

A legutóbbi, 2010-es választáson a szavazásra jogosultak 54 százaléka voksolt, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező szavazást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent: 1992-ben még 85, 1998-ban 75, 2004-ben pedig már csak 72 százalék ment el szavazni. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!