Az indiai régészeti intézet (ASI) szóvivője, Bhuvan Vikram közlése szerint a foltok rovarok váladékából és lárváiból állnak. A Goeldichironomus néven azonosított faj - magyarul árvaszúnyog - jelenleg nagyon elszaporodott a közeli Jamuna folyóban. A szinte teljesen kiszáradt folyómeder ugyanis remek körülményeket teremt a rovarok számára. "Rendszeresen lemossuk a foltokat a falról, de a rovarok mindig visszajönnek" - mondta Vikram. A hatóság szerint a rovarvész az egy hónap múlva kezdődő monszunnal véget ér, és nem valószínű, hogy ezek a foltok hosszú távon károsítanák az építményt.

A 17. században a Jamuna folyó partján fehér márványból emelt Tádzs Mahal messze a legismertebb indiai építmény. Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója építtette szeretett felesége, a perzsa származású Mumtáz Mahalt számára. Az asszony 1631-ben fiatalon, tizennegyedik gyermekének világra hozatala közben meghalt, Sah Dzsehán pedig megesküdött: olyan síremléket állít feledhetetlen szerelmének, amilyent még nem látott a világ. Az épületegyüttes felépítése 22 évet és a kincstár nagy részét vette igénybe. Az épülethez évente több mint hatmillió turista látogat el.