Washingtonban egy szövetségi bíró szerdán hozta meg a döntést, amelynek értelmében a 61 éves John Hinckley várhatóan a jövő héten elhagyhatja azt a pszichiátriai intézetet, ahol 1981 óta kezelik.

A férfi, aki 1981. március 30-án rálőtt az akkor még csak két hónapja hivatalba lépett Reagan elnökre és megsebesítette, nem lesz házi őrizetben, de csakis az édesanyjával lakhat Virginia állambeli otthonukban és néhány korlátozással kell szembenéznie.

Nem szabad például felkeresnie a néhai elnök hozzátartozóit és nem szabad megközelítenie a washingtoni Fehér Házat és a kongresszus épületét sem, továbbá nem mutatkozhat olyan helyeken, ahol a mindenkori amerikai elnök, vagy kongresszusi politikusok tartózkodnak.

John Hinckley 1981-ben egy washingtoni szálloda előtt lőtt rá Ronald Reaganre, mint később elmondta azért, hogy felhívja magára Jodie Foster színésznő figyelmét.

Reagan elnököt akkor két hétig ápolták kórházban, a lövöldözésben megsebesült az elnököt kísérő rendőr és az elnök sajtótitkára, James Brady is. Hinckleyt akkor nem börtönbüntetésre, hanem zárt osztályon történő kezelésre ítélték, mert az igazságügyi orvosszakértők beszámíthatatlannak találták.

Paul Friedman szövetségi bíró szerdán nyilvánosságra hozott döntésének indoklása szerint Hinckley egészségi állapota teljes és tartós gyógyulást mutat. A bíró szerint ezt támasztja alá az is, hogy Hinckley az elmúlt tíz évben mintegy nyolcvanszor látogatta meg kórházi kísérővel a Williamsburgben élő anyját, és soha semmiféle probléma nem mutatkozott. 

A merénylőnek havonta egyszer jelentkeznie kell Washingtonban a pszichiátrián és értesítenie kell az amerikai elnök védelméért felelős Titkosszolgálatot, valahányszor e célból elhagyja Williamsburg városát.

James Brady sebesülése - aki maradandó sérüléseket szenvedett és élete hátralévő idejére tolószékbe kényszerült - később fontos pillanatnak bizonyult a fegyvertartás szabályairól folytatott egyesült államokbeli vitákban.

Maga Brady a fegyvertartás szigorításának egyik szószólója lett. 1993-ban lépett életbe a róla elnevezett törvény, amely többek között a fegyvervásárlók előéletének szövetségi szintű ellenőrzését írta elő.