Az orosz katonák nemcsak dobbantó reptérként - vagyis a válságövezethez közeli feltöltő- és karbantartó állomásként -, hanem olyan, teljes értékű katonai objektumként szerették volna felhasználni a bázist, amelyen fegyverkészleteket is tartanak - mondta a név nélkül nyilatkozó forrás. Ebbe azonban az iráni fél nem egyezett bele, ezért az orosz harci gépek távozni kényszerültek. 

Lana Ravandi-Fadai, az az Oroszországi Tudományos Akadémia Keletkutató Intézete közel-keleti központjának vezető tudományos munkatársa szerint Teherán döntésében jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok nyomásgyakorlása. Mint mondta, Barack Obama elnök kormányzata sokat tett az amerikai-iráni kapcsolatok javítása érdekében, és ebben nem kevés sikert ért el.

Andrej Kortunov, a Nemzetközi Ügyek Oroszországi Tanácsának igazgatója szerint Oroszországnak katonai szempontból nem számít nagy veszteségnek a hamadáni légi támaszpont használatának kiesése, mert elegendő alternatív lehetősége maradt ahhoz, hogy Szíriában csapásokat hajtson végre. "Irán részéről ez egy szimbolikus gesztus volt, amellyel emlékeztetett arra, hogy túlzás lenne Iránt megbízható partnernek, mi több, szövetségesnek tekinteni" - mondta.

Az orosz védelmi minisztérium augusztus 16-án jelentette be, hogy bombázói először használtak iráni repülőteret a Szíriában végrehajtott csapásokhoz. Emellett az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói Kalibr típusú manőverező repülőgépekkel támadták az an-Núszra Front objektumait.

Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter vasárnap éjjel sugárzott televíziós interjújában jelentette be, hogy az orosz hadászati bombázók beszüntették az iráni területről való felszállást. Hozzátette, Irán nem adott semmilyen katonai bázist Oroszországnak, az oroszok nem maradnak hosszú távon, nincs semmilyen írásos megegyezés a két ország között, a műveleti együttműködés pedig ideiglenes és csak üzemanyagtöltésre korlátozódik.