Fico Szlovákián teszteli az orbáni kvótatrükköt

Egyetlen lényeges feltételt támaszt esetleges koalíciós partnereivel szemben Robert Fico szlovák kormányfő. A választáson harmadik győzelmére készülő, ám pártja, a Smer önálló parlamenti többségének az elvesztésével is számoló Fico közölte: azzal a párttal lép szövetségre, amelyik osztja az ő menekültpolitikáját, és elutasítja az EU kötelező kvótarendszerét. Az orbáni politikával populizmusban, rendpártiságban, korrupcióban sok hasonlóságot mutató, magyar partnerével egy ideje sporttársi viszonyt is ápoló Ficónak aligha lesz nehéz választania. Kézenfekvő partnere a magyarellenességben Jan Slota elnöksége idején csúcsra járatott, négy éve a törvényhozásból kiszorult Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – amellyel 2006-tól egyszer már négy éven át kormányzott. Bár az SNS ideológiája nem változott, azóta, hogy a 41 éves, oroszul és németül kiválóan beszélő Andrej Danko ügyvéd három éve átvette az irányítását, a párt mérsékeltnek igyekszik magát beállítani. Az agresszív nacionalizmust szavakban hazafiságra cserélte, amit óvatos brüsszeli kritikával fűszerez, és ezzel a kampánnyal a tízszázalékos népszerűség környékére került.

Robert Fico egy választási gyűlésen. Neki áll a zászló

Somogyi Tibor

A menekülttéma és az Orbán Viktorral való kiegyezés elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Fico a korábbi választásokon kijátszott magyar kártyát most nem vette elő. Kampányát a menekültválság keltette félelemre építette. Hangoztatja, hogy amíg hatalmon van, az országba „kvótás migráns” be nem teszi be a lábát, és a Smer erre a „Megvédjük Szlovákiát!” szlogenű plakátjaival is ráerősít. A szlovák kormányfő az ígéretéhez híven a kvótarendszer miatt tavaly decemberben a luxembourgi Európai Bírósághoz fordult, mire az európai szocialisták megpendítették, hogy felfüggesztik a Smer tagságát a pártcsaládban.

Mindeközben Pozsony, ha vonakodva is, de részt vesz a migránsválság kezelésében. Bősön több száz menekült tartózkodik a még nyáron létrehozott, az osztrák kormány által finanszírozott menekültközpontban, ahová a túlzsúfolt traiskircheni menekülttáborból irányítják át a családokat. A kelet-szlovákiai homonnai menekültközpontba decemberben 149 iraki keresztény, február elején pedig 58 eritreai érkezett.

Ficóhoz hasonlóan a Magyar Közösség Pártja (MKP) is a menekültválsággal igyekszik szavazatokat szerezni, hogy átlépje az 5 százalékos bejutási küszöböt, ami legutóbb 25 ezer vokson hiúsult meg. A párt még tavaly ősszel aláírásgyűjtésbe kezdett a kvóták ellen, s eddig 70 ezer támogatót szerzett. Az MKP választási gyűlésein előszeretettel hangoztatja a menekültkérdéssel kapcsolatos összeesküvés-elméleteit Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, és a párt kampányában Mága Zoltán hegedűművész és Vujity Tvrtko is fellép. Az Orbán-kormányt is maguk mögött tudó MKP-nál azt hangoztatják, hogy legalább egy évig a magyar költségvetés állja a bezárással fenyegetett magyar iskolák fenntartását. Az új keletű Orbán–Fico-barátságot érzékelve az MKP politikusai a kisebbségi sérelmeket kevésbé hangsúlyozva próbálnak szavazatokat szerezni.

A Smer magabiztosan nyerhet, bár népszerűsége az utóbbi hónapokban megkopott. A kizárólag pártlistás választáson a most mért 32–34 százalék körüli támogatottsága tíz százalékponttal elmarad a 2012-es eredményétől. Pedig sokáig úgy tűnt, még a Fico-kormányhoz tapadó korrupciós botrányok sem ártanak a párt népszerűségének. Januárban azonban előbb a kórházi nővérek, majd 15 ezer általános és középiskolai tanár sztrájkolt, akciójukat az egyetemi oktatók februárban folytatták, de a béremelési követeléseiket nem teljesítették.

hvg

Fico az utóbbi négy évben szociális csomagokkal próbálta maga mellett tartani a választókat. Az eddig elköltött 1,25 milliárd euróból 2012-ben a 350 eurós minimálbért 405 euróra emelték, csökkentették az alacsony jövedelműek egészségbiztosítási járulékát, és az alapvető élelmiszerek áfáját 20 százalékról a felére mérsékelték. Emellett gyerekenként évente 150 eurós támogatást nyújtottak a diákok síeléséhez és az erdei iskolákhoz, bővítették az óvodai kapacitást. Nemrég jött az orbáni ihletésű rezsicsökkentés: a gazdasági minisztérium a választási kampány elején postázott ki gázártámogatás címén a háztartásoknak a fogyasztás függvényében 10–150 euró közötti egyszeri összeget.

Az egymilliárd eurósra tervezett harmadik szociális csomag Fico hatalmon maradása esetén indulna el. Az ígéretek között kétezer ingyenes tanítói lakás, diákkollégiumok felújítása, az alacsony keresetűek tb-járulékainak további csökkentése, fiatalok bérlakásprogramja, a kisnyugdíjasoknak nyújtott eddigi 13 eurós karácsonyi egyszeri hozzájárulás megduplázása szerepel. Emellett a diákoknak és a nyugdíjasoknak a jelenlegi ingyenes vasúti közlekedésen felül a vonatjáratokhoz kapcsolódó autóbuszért sem kellene majd fizetni. A Fico-kabinet semmilyen intézkedést sem hozott a gazdaság megerősítésére, tavaly mégis 2,5 százalékos volt a növekedés. A kormány gazdaságpolitikája a nagyberuházóknak nyújtott beruházásösztönző intézkedésekre szorítkozott. A legutóbbi nagy fogás az indiai Tata Motors tulajdonában lévő brit Jaguar Land Rover volt, amely 1,5 milliárd eurós beruházással a nyitrai ipari parkban építi meg közép-európai autógyárát, ahol a 2800 új munkahelyre eddig 28 ezren jelentkeztek.

Fico pozícióját erősíti, hogy nincs életképes ellenzék a jobboldalon. A szokásos lózungok, a korrupció elleni harc, a kisvállalkozók segítése, a vidékfejlesztés mellett senki sem dobott be a választókat mozgósító témákat, és a menekültkérdésben is inkább hallgatnak. A jobboldal legerősebb pártja a 14 százalékos támogatottságú Siet (Háló), amelynek 40 éves, karizmatikus, egykori kereszténydemokrata vezetője, Radoslav Procházka a tiszta kezek kampányával a 2014-es elnökválasztáson robbant be. A lendületét azonban megtörte a pártfinanszírozási botránya, és a Siet üzenete csupán annyi: az állam az emberekért van. Hűséges konzervatív katolikus szavazótáborával 7–10 százalékra számíthat a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH).

Eséllyel pályázik a több ismert szlovák politikust leigazoló, Bugár Béla vezette szlovák–magyar Most–Híd párt az egykoron a jobboldalt vezető mérsékelt konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) szavazóira. A parlamentben még jelen lévő SDKU – amely annak idején Mikulas Dzurinda vezetésével végrehajtotta az euró átvételét megalapozó reformokat – egyelőre messze van a bejutási küszöbtől. A mostani választáson már sem Dzurinda, sem pénzügyminisztere, az egykulcsos adórendszer meghonosítója, Ivan Miklos nem jelöltette magát, így távoznak a politikai életből. Ismét bekerülhet viszont a törvényhozásba az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek elnevezésű protestpárt a minden oldalra politikai csapásokat mérő Igor Matovic vezetésével, listáján pedig a munkahelyükön tapasztalt korrupció nyilvánosságra hozásáért kirúgott emberekkel, a Fehér Hollókkal. Mandátumot szerezhet még Boris Kollar milliomos Mi, a család néven létrehozott pártja is, bár az üzletember úgy mondja magát nagycsaládosnak, hogy a kilenc gyereke öt barátnőjétől született.

Bár a választás lefutottnak tűnik, váratlan helyzet azért adódhat. Ha a Smer 30 százalék közelébe süllyed, akkor akár egynél több koalíciós partnerre is szüksége lehet. Talán nem véletlen, hogy Marek Madaric, a párt alelnöke az SNS mellett potenciális szövetségesként nevezte meg a KDH-t és a Most–Hidat is. Ahogy az is előfordulhat, hogy a jobboldal pártjai együtt annyi mandátumot szereznek, amennyi parlamenti többséget hozhat számukra. Kétséges azonban, hogy a négy-öt különféle formációból álló kormányt meddig tarthatná össze az egyetlen közös erő, a Fico-ellenesség. Kudarcra már volt példa, a 2010 júliusában győztes, Iveta Radicova vezette jobboldali koalíció 2012 áprilisában megbukott – és jött helyette Fico.