Elmulasztott igazságszolgáltatás

Az egykori iskolából kialakított börtönben kínzóeszközök, fogók, vaslapok, láncok, szögesdrótok, egy négyzetméteres cellák, vitrinbe helyezett koponyák emlékeztetnek a horrorra. A kambodzsai főváros, Phnompen centrumában lévő Tuol Sleng azonban nem pusztán egyike volt a kegyetlen fegyintézeteknek, hanem halálgyár, ahol a vörös khmerek 1975–1979 közötti rémuralma alatt közel húszezer ember lelte halálát válogatott kínzások közepette. A múzeumként működő egykori táborban a falakra tett fényképekről áldozatok százai tekintenek a látogatóra, a gyilkológépezet precízen mindenkiről fotót készített az érkezéskor. A gyerekek, felnőttek és idősek szemében félelem, kétségbeesés, egyesekében az örök optimizmus tükröződik. De ezt a poklot kevesebb mint egytucatnyian élték túl.

Tuol Sleng egyike volt annak a legalább 150 kivégzőközpontnak, amelyet a marxista–maoista szervezet alakított ki. Szinte csak a véletlenen múlt, hogy kit hurcoltak el az agrárutópián alapuló társadalmat megálmodó vörös khmerek. A vidéki kollektív közösségek kialakítását erőltető kormányuk mindenkit gyanúsnak talált, de főleg az értelmiségieket, diplomásokat, tanult embereket. Sokszor elég volt, ha valaki szemüveget viselt, vagy tudott egy idegen nyelvet. A mozgalmat irányító Pol Pot elzárta országát a külvilágtól, száműzte a pénzt, megszüntette a magántulajdont, az oktatást, üldözte a vallást, a többségi buddhizmust és a kisebbségi iszlámot egyaránt. „Engem is elhurcoltak egy munkatáborba, ahol az volt a feladatunk, hogy utakat építsünk” – mesélte újságíróknak, köztük a HVG tudósítójának egy 58 éves asszony Kambodzsa északkeleti dzsungelében egy faluban, a Minority Rights Group International londoni jogvédő csoport által szervezett tanulmányút során. A lao nemzetiségű egykori áldozat elmondta, hogy kora reggeltől késő estig dolgoztatták őket, naponta kétszer kaptak enni, sokszor csak egy-egy marék rizst. Nem bírta a megpróbáltatásokat, és annak ellenére megszökött, hogy ilyen esetben általában kivégezték a munkaszolgálatos egység valamennyi tagját. A 8 milliós Kambodzsában a tömegmészárlások, kínzások, éhínség, betegség és rabszolgamunka következtében majd 2 millió ember veszett oda. Ez volt a XX. század egyik legvéresebb genocídiuma.

Pol Pot és társai mozgalmát állítólag az északi esőerdőkben élő természeti népek, hegyi törzsek önellátó életmódja ihlette – ők nem használtak pénzt, az erdőkből éltek, és „nem fertőzte meg őket” a buddhizmus. Ezeknek az egyszerű közösségeknek a békés, természetszerető, szerény és fenntartható életmódjából kiindulva a vörös khmerek őrült ideológiát gyúrtak, amelynek alapján emberek százezreit hurcolták el a városokból vidékre, családokat szakítva szét. Az északkeleti faluban egy férfi azt ecsetelte, hogy a vörös khmerek egyik osztagának a tagja volt, és annak idején hitt az egyenlőséget hirdető maoisták szavaiban. Húszévesen az énekesi karrierjét hagyta abba, hogy aztán – saját bevallása szerint – külföldön tanult értelmiségieket gyilkoljon.

Áldozatok és hóhérok ma egymás mellett élnek Kambodzsa-szerte, magukba temetve a szörnyűségeket. A múlttal való szembenézés, a történelem tudományos feldolgozása, a bűnösök megnevezése, elszámoltatása több évtizedes késéssel indult. A HVG-nek nyilatkozók közül többen is félnek a mai napig, hallgatnak, mintha a teljes amnézia lenne a gyógyír a személyes és a társadalmi traumákra. Az egykori főbűnösök is csak nemrég ülhettek a vádlottak padjára, hiszen a vörös khmerek bűneit kivizsgáló különleges kambodzsai törvényszéket mindössze tíz évvel ezelőtt, 2006 nyarán állították fel. Ráadásul első jelentős ítéleteit 2014-ben hozta meg a 88 éves főideológus Nuon Chea és a 84 éves Khieu Samphan volt államfő ellen. Emberiség elleni bűntett vádjával mindkettő életfogytig tartó börtönt kapott (az 1998-ban meghalt Pol Potot nem érte el az igazságszolgáltatás). A sorsáról mesélő lao asszony azt sem tudta, hogy működik ilyen bíróság, és arról sem volt fogalma, hogy a népirtás főbűnösei közül kettőt elítéltek.

A kambodzsai és külföldi bírókat is magában foglaló bíróság működését a kezdetektől fogva számtalan kritika érte. A több százmillió dollárba kerülő törvényszéki munkába folyamatosan beavatkozott a Hun Sen vezette kambodzsai kormány. Hun Sen maga is a vörös khmerek egyik zászlóaljparancsnoka volt, aki otthagyta a rezsimet, és Vietnamba menekült. Nemzetközi jogászok az eljárásokkal sincsenek kibékülve, jogi hibákat, következetlen beszámolókat és ténybeli ellentmondásokat fedeztek fel még az eddigi néhány ítéletben is. Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy rettenetesen nehéz az áldozatoknak igazságot szolgáltatni, és egyúttal a vörös khmereket a társadalomba visszaintegrálni a polgárháború veszélye nélkül.

A múlt feldolgozása más formákban is elkezdődött. A kambodzsai történelem sötét fejezetéből Ez nem álom címmel valóságshow-t készítő kambodzsai tévésorozatban negyven éve elszakított családtagok, rokonok találnak egymásra könnyes szemekkel. A 2009-ben indult műsortól eddig majdnem kétezren kértek segítséget, és többtucatnyian találtak rá szeretteikre. Mindegyikük története szívbe markoló. Li Szivhongot például 13 évesen szakították el Phnompenben az édesanyjától és a két lánytestvérétől, akiket azóta sem látott. Szivhong az apjával és másik négy testvérével a fővárosban maradt. Az apját a szeme láttára lőtték le, három testvére éhínségben és betegségben meghalt. Ő egy menekülttáboron keresztül az USA-ba került, és nem tudta, vajon él-e még a negyedik testvére. Tavaly aztán a műsorban újra találkozhattak. „Árvák földje” – mondta Kambodzsáról Theary Seng emberjogi szakértő, aki szintén az USA-ba szökött, mielőtt felnőttként hazatért volna.

Kambodzsa szenvedéseire irányíthatja a figyelmet az amerikai Angelina Jolie új filmje, amelyet az ázsiai országban forgat. Az általa rendezett és a Netflix online videószolgáltatón bemutatásra váró, Először az apámat ölték meg című film Lung Ung emberjogi aktivista önéletrajzára épül. Ung a bátyjával menekült az USA-ba, miután ötévesen élte át a szörnyűségeket, a családja szinte teljes kiirtását. Jolie a Lara Croft: Tomb Raider című 2001-es film – részben Angkorban zajló – forgatásán ismerte meg Kambodzsa történetét, és 2002-ben egy kambodzsai fiút is örökbe fogadott. Mint Rithy Panh, a legismertebb kambodzsai rendező megjegyezte, Jolie filmje lesz az első, amelyet Hollywood a kambodzsai népirtásról a helyszínen forgat. A témát feldolgozó leghíresebb alkotás, a Roland Joffé rendezte, három Oscar-díjjal elismert 1984-es Gyilkos mezők brit film, amelynek a Kambodzsában játszódó részeit Thaiföldön vették fel.

KERESZTES IMRE / PHNOMPEN