A függetlenként induló, de a Zöldek pártjának támogatását élvező Alexander Van der Bellen vezet az ausztriai elnökválasztás vasárnap tartott megismételt második fordulójában a SORA közvélemény-kutató intézet becslése alapján. Eszerint Van der Bellen a szavazatok 53,6, míg Hofer a szavazatok 46,4 százalékát szerezte meg. Az arányszámok még valamelyest változhatnak, de a végső eredmény már nem - állítják a szakemberek, és nyilván így gondolja a vereségét elismerő jelölt is, aki a Facebookon gratulált ellenfelének.

"Kezdettől fogva egy Európa-barát Ausztriáért küzdöttem"

- hangoztatta Van der Bellen az ORF közszolgálati televízióban nyilatkozva, már győztesként. A 72 éves politikus hangsúlyozta, hogy "az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás értékeit" fogja védelmezni.

A zöldek jelöltjének áll a zászló az osztrák választáson

Az első becslések szerint a zöldek által támogatott jelölt vezet az elnökválasztáson. A hivatalos urnazárást követően délután öt órakor véget ért a voksolás Ausztriában az elnökválasztás megismételt második fordulójában. Egyelőre nincsenek adatok a választások eredményéről, és az előzetes várakozások szerint nagyon szoros a küzdelem a szélsőjobb és a zöldek jelöltje között, de mintha a szavazási hajlandóság inkább a zöldek támogatását vetítené előre.

A BBC tudósítása megjegyzi, hogy az osztrák választást úgy értékelték, mint egy jelzést arról, hogy a populizmus mennyire tud teret nyerni Európában. A zöldek jelöltjének győzelme megnyugvást hozhat a hagyományos európai pártoknak. Azonban az, hogy Ausztria mennyire megy el szélsőjobb irányba, igazából a következő parlamenti választáson dőlhet el, az erőpróbának a Szabadságpárt még sosem futott neki legnépszerűbb pártként.

Nem a hétvégi elnökválasztás dönti el, hogy Ausztria mennyire megy el széljobbra

Bécsi kormánykörök kezdenek beletörődni egy szabadságpárti elnök gondolatába. Persze mindig jöhetnek meglepetések. A fő kérdés azonban immár nem is az, nyer-e Norbert Hofer most vasárnap. Mert ha veszít is, pártja mindenképp magasan vezeti a népszerűségi listákat.

Franciaország, Hollandia és Németország is választások elé néz jövőre, és nem mindegy, hogy a mainstreammel szembenálló, menekültellenes pártok mennyire nyernek teret. Hofer kampánya a menekültellenességre épített, és kezdetben még azt is felvetette, hogy az osztrákok a britekhez hasonlóan népszavazáson dönthetnek az unióból való kilépésről, bár később visszakozott ettől az ígéretétől.