Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az ukrán parlament szerdán elfogadott határozatában arra szólította fel a világ országait, hogy ismerjék el népirtásnak a sztálini rezsim alatt, 1932-33-ban lezajlott ukrajnai holodomort, azaz a mesterségesen előidézett nagy éhínséget.
Az előterjesztést a 450 fős kijevi törvényhozás 233 tagja támogatta. A szavazáskor 310 képviselő volt jelen az ülésteremben.
A határozatban a parlament rámutatott arra, hogy a "bűnös totalitárius kommunista rezsim" nem pusztán elkobozta a terményt az ukrajnai gazdáktól, hanem azt is megakadályozta, hogy az éhező nép külföldre meneküljön. A vidékek közötti kereskedelem akadályozása pedig céltudatosan az ukránok kipusztítására irányult.
"A sztálini rezsimnek ez a politikája egyértelműen kimeríti a népirtás fogalmát az ENSZ 1948. december 9-én elfogadott konvenciójának meghatározása szerint" – áll a határozatban.
A képviselők hozzáfűzték, hogy az utóbbi időben Ukrajna ismét "a kremli Sztálin-utódok agressziójának áldozatává vált".
Az ukrán parlament 2006. november 28-án hozott törvényt, amelyben népirtásnak minősítette a holodomort, 2015. április 9-én pedig jogszabályban tiltotta be a bűnösnek minősített kommunista rezsim jelképeinek használatát, valamint a kommunista ideológia terjesztését.
Különböző becslések 7-10 millió közé teszik a holodomorban meghaltak számát. Múlt szombaton emlékeztek meg Ukrajnában a nagy éhínség áldozatairól. Petro Porosenko államfő beszédében tervszerűen végrehajtott népirtásnak nevezte a tragédiát, amellyel szavai szerint a szovjet hatalom csírájában akarta elfojtani az ukrán nép minden függetlenedési szándékát.
Eddig több mint 20 ország ismerte el a nagy éhínséget népirtásnak. A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot.
Oroszország a mai napig tagadja, hogy a holodomor szándékos népirtás volt.
