Ahogy várható volt, az Egyesült Államok kihátrál a 2015-ben aláírt csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.
Donald Trump aláírta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.
Az elnöki rendelettel Donald Trump a választási kampányban tett egyik ígéretét váltja valóra, és ezzel az Egyesült Államok elhagyja a csendes-óceáni térség 12 országát összefogó szabadkereskedelmi együttműködést (TPP).
Az aláírás után Trump azt mondta: szerinte az egyezmény felmondása "nagyszerű hír az amerikai dolgozó emberek számára".
Az Obama-kormány évekig tárgyalt a megállapodásról, amelyet Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, az Egyesült Államok és Vietnam képviselői 2016. február 4-én, Aucklandben írtak alá. A jövője azonban kérdésessé vált, miután Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, mivel kampányában többször is hangoztatta, hogy minél hamarabb felmondja azt, mert inkább kétoldalú megállapodásokat szeretne kötni.
A TPP-megállapodás életbelépésének az a feltétele, hogy minden ország ratifikálja, vagy két évvel az aláírás utánig legalább az aláírók együttes hazai össztermékének (GDP) 85 százalékát adó országok emeljék be azt a saját jogrendjükbe. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy az Egyesült Államok nélkül nem jöhet létre a szabadkereskedelmi övezet, mivel a 12 ország együttes GDP-jének 60 százalékát az amerikai gazdaság állítja elő. A megállapodás 12 ország 800 millió lakosát és a világgazdaság 40 százalékát foglalta volna magában, a világkereskedelemben való részesedése pedig elérte volna 25,9 százalékot.
Az Ovális Irodában tartott ceremónián az amerikai elnök két másik rendeletet is aláírt: munkaerő-felvételi tilalmat rendelt el szövetségi adminisztratív munkahelyekre, valamint utasítást adott szövetségi támogatást élvező nem-kormányzati szervezeteknek arra, hogy nem finanszírozhatnak külföldön elvégzett magzatelhajtásokat.
A nap, amitől annyian tartottak: Trump elkezd dolgozni
Lapunk olvasóinak egynegyedét kifejezetten nyomasztja, hogy nincs módjában takarékoskodni nyugdíjas éveire. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az állami nyugdíj semmire sem lesz elég.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
