"Martin Schulz mit sem ért az európai politika három fontos pilléréből, vagyis a vallásból, a nemzetből és a piacból, és egy ilyen politikusból német kancellár lehet. Aggasztó a helyzet" – így reagált még január 27-én a német kereszténydemokraták (CDU) brüsszeli rendezvényén Orbán Viktor arra, hogy a német szociáldemokraták (SPD) az Európai Parlament volt elnökét indítják a szeptemberi parlamenti választásokon.

Akkoriban a szociáldemokraták mintegy tíz százalékpontos lemaradásban voltak Angela Merkel kereszténydemokratáihoz képest, és a két politikus kancellári alkalmasságát is kiegyenlítetten ítélték meg a német választók. Nagyot fordult azóta a világ, avagy Orbán állítását követve most vált csak igazán aggasztóvá a helyzet a magyar miniszterelnök számára.

Évtizede nem volt ilyen

Ahogy a karneválon látják: Schulz az SPD-be szív népszerűséget

AFP / DPA / Ina Fassbender

Tíz év óta először vezeti a pártok népszerűségi sorrendjét az ARD közszolgálati adó megbízásából készülő hagyományos "Németország-trendben" az SPD. Vagyis Martin Schulz már nem csak a Merkellel szembeni közvetlen csatában áll nyerésre, hanem népszerűsége a pártra is lesugárzik. A szociáldemokraták 4 százazékpontot ugrottak, és 32 százalékon állnak, míg a CDU/CSU három pontot rontva már csak a szavazók 31 százalékát tudhatja magáénak.

Ez már a második nagy közvélemény-kutató, amely az SPD-t látja a legerősebb német pártnak. Korábban a Bild bulvárlap vasárnapi kiadásának készült Emnid-felmérés hozta ki ezt a sorrendet (náluk SPD 33, CDU 32).

A szociáldemokraták szárnyalásának több oka van, de mindegyik origója a kancellárjelölt Martin Schulz. A választók a jelek szerint neki elhiszik, hogy valóban felülírná az SPD által Gerhard Schröder kancellársága idején elfogadott szociális kurtításokat (ezek kódneve: Agenda2010). A segélyeket erősen megvágó reformok Angela Merkel szerint az elmúlt tíz év példátlan német gazdasági sikerének alapján képezik, nem is érti, hogy az SPD hogyan szégyellheti ezeket, mikor büszkének kellene lennie.

Csak egy opció van a kancellárváltásra

A karneváli karikaturisták még nem tudták eldönteni, van-e esélye Schulznak a Merkel-mamut elejtésére

AFP / DPA / Ina Fassbender

Schulz ezzel szemben minden fórumon a szociális törvénycsomag felülírását ígéri. Schröder óta így tett ugyan a szociáldemokraták minden kancellárjelöltje, de először az érettségivel sem rendelkező volt EP-elnöknek hiszik el, hogy meg is lépné a reformot. Szakértők szerint a közvélemény-kutatásokon látszik, ahogy az idősebb munkások a populista pártoktól visszatérnek az SPD-hez. És nem csak a párt taglétszáma emelkedik ezres nagyságrendben, az is a szociáldemokraták sikeres baloldali fordulatát jelzi, hogy a Németországban meghatározó politikai erőt képviselő szakszervezetek is újra az SPD szövetségét keresik.

A kisebb politikai földrengéssel felérő változások másik oka, hogy mindazok, akik idén szeptemberben leginkább Angela Merkel nyugdíjazását szeretnék látni, reményt kaptak, hogy vágyuk teljesül. A populista AfD-re voksolással provokálni lehet ugyan a Bundestag pártjait, de egy erős szélsőjobb csak a Merkel-vezette nagykoalíció folytatásának valószínűségét erősíti. Kancellárváltást csak Schulz hozhat.

Sarlatán? A CDU a fogást keresi

A helyzet lassan aggodalommal tölti el a CDU/CSU pártszövetséget. Egy ideig magabiztosan figyelték a Schulz körüli hírverést, de az SPD előzése őket is elbizonytalanította. "Aki azt állította, hogy rövid életű fellángolással van dolgunk, tévedett" – összegzett Markus Söder bajor pénzügyminiszter a Süddeutsche Zeitung hasábjain. A szövetségi egészségügyi miniszter, Hermann Gröhe közben a Bildnek azt mondta: a CDU-nak be kell végre mutatnia Schulz irtózását a tényektől.

Schulz egy sarlatán – mondja Gerda Hasselfeldt, a CSU frakcióvezetője a Bundestagban, szerinte a szociáldemokraták jelöltje be akar az embernek beszélni valami betegséget, amit sok pénzért maga gyógyíthat. Ez pedig veszélyes – mondta Hasselfeldt egy regionális napilapnak. Wolfgang Schäuble konzervatív pénzügyminiszter már korábban Trump populizmusához hasonlította Schulz nézeteit.

Björn Höcke provokációi nem felfelé tolják az AfD szekerét

AFP / DPA / Hendrik Schmidt /

Míg a CDU és a CSU prominensei az azonnali kampány megindítását javasolják nagykoalíciós partnerük ellen, az Alternatíva Németországnak (AfD) névre hallgató populista pártnál lassan a pánik uralkodik el. Mint ahogy a Spiegel a héten megírta, a szélsőjobboldali formáció két hónapja még – a szakértők által sem vitatottan – 20 százalékos eredményt jósolt magának a szeptemberi parlamenti választásokon, most pedig a kétszámjegyű eredményért kell aggódnia.

Ahogy elszáll az alternatíva, kitör a pánik

A Németország-trend 11 százalékos, egy másik közvélemény-kutatás már csak 8 százalékon látja az AfD-t, amelynek egykoron szociáldemokrata szavazói visszatérnek a SPD-hez, és velük tartanak a Merkelt elutasítók is. De a párt öngólokat is szép számmal lő állandósult hatalmi harcával.

Az AfD egyszer már lecserélte vezetését és központi témáját, mondhatni teljes identitását. Akkor egy nyugatnémet súlypontú euróellenes párt volt közgazdasági profillal, mostanra egy erőteljesebben keletnémet, bevándorlás- és idegenellenes formációvá alakult. Csakhogy a migránstéma kezd veszíteni aktualitásából Németországban, miután a balkáni útvonal lezárásával drasztikusan csökkenteni tudták a német határt elérő menekültek számát. Ezzel párhuzamosan az AfD-t szétfeszítik legradikálisabb tagjainak megszólalásai. Björn Höcke január elején szégyennek nevezte a berlini holokauszt-emlékművet és 180 fokos fordulatot követelt az emlékezetpolitikában (ami csak a nácik éltetését jelentheti).

A választók elfordulása annyira megijesztette az AfD vezetőit, hogy az egymással ellenséges frakciók egy pillanatra félretették harcukat és közös levelet írtak a bázisnak. A Spiegel által ismertetett, a 16 tartományi szervezet vezetője által jegyzett levélben kritizálják a belső harcokat és hangos vitákat, amellyel a párt "eltávolodott történelmi feladatától, hogy határozottan szembeszálljon a politikai ellenféllel".

Nagykoalíciós partnerként vívnak valódi harcot

Amire két hónapja még senki sem számított: tétje van a meccsnek

AFP / Tobias Schwarz , Frederick Florin

Még hét hónap van hátra a választásokig, és bár a hirtelen megváltozott hangulat arra figyelmeztet, hogy jöhet újabb fordulat, a német sajtó már Schulz koalíciós lehetőségeit mérlegeli.

A német határokon túlmutató tanulsága lehet azonban a berlini politikai fordulatnak. Mikor már mindenki a populisták és a megkopott demokratikus pártok küzdelmét jósolta az elkövetkező évekre, az SPD és a CDU mintha épp azt bizonyítaná, hogy az elitistaként csúfolt pártok valódi küzdelme a szélsőségesek háttérbe szorulását hozhatja. A németeknél ráadásul mindezt úgy, hogy a két párt közben egy elég hatékony nagykoalíciót alkot egymással.