szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az amerikai külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozta szokásos évi emberi jogi jelentését, de a külügyminiszter nem vette a fáradságot, hogy személyesen ott legyen a presztízseseményen.

A 41 év óta kiadott jelentést nagy volumenű kutatás előzi meg: az Egyesült Államok nagykövetségei, konzulátusai és missziói munkatársainak és a helyi civil szervezeteknek az információi alapján állítják össze. A dokumentum valamennyi "országjelentés" előtt összefoglalja az adott országról szóló tudnivalókat és általában az emberi jogok helyzetét az országban.

Amerikai emberi jogi szervezetek azonban erősen bírálták, hogy a jelentés ismertetésénél idén nem volt jelen Rex Tillerson külügyminiszter, és hogy ezúttal a világ 199 országának emberi jogi helyzetéről szóló átfogó és részletes jelentés bemutatása nem sajtóértekezleten, hanem videokonferencián történt. Az AFP francia hírügynökség egyik újságírója megkérdezte, hogy a külügyminiszter a szokásoktól eltérően azért nem volt-e jelen, mert nem vállalja a tavalyi esztendőről szóló jelentést, de a külügyi tisztségviselő cáfolta, mondván, a jelentés előszavát Tillerson írta.

Tillerson nem tartotta fontosnak, hogy ott legyen a konferencián
©

Magyarországról szólva a jelentés leszögezi, hogy az ország többpárti parlamentáris demokrácia. A legfontosabb emberi jogi problémának az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartja. Megjegyzi, hogy egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban.

A jelentés szerint nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg "a jogállamiság szisztematikus eróziója", a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyöngülése, valamint "a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése" miatt is.

A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottak bántalmazását, a börtönökben jelenlévő erőszakot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót, a szerkesztői függetlenséget korlátozó, növekvő médiakoncentrációt, és a civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomást. Megemlíti a jelentés a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszakot, a nők zaklatását, az antiszemitizmust, az intézményekben élő fogyatékos gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaéléseket és embertelen bánásmódot, valamint a romák hátrányos megkülönböztetését és társadalmi kirekesztését.

A részletekről szólva a magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra. Utal Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben történő távozására. Széles körben nyomásgyakorlási kísérletnek tartott példaként említi a jelentés azokat a kormányzati megszólalásokat, amelyekben nyilvánosan bírálták a veszprémi bíróság döntését a vörösiszap-perben.

A szólás- és sajtószabadságról szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd. Megemlíti, hogy májusban a Médiatanács Bayer Zsolt egy 2015 novemberében a Magyar Hírlapban megjelent cikkét gyűlöletkeltőnek minősítette, és ezért szankciókat szabott ki. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Bayer Zsolt később állami kitüntetést kapott.

A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.

A magyarországi korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi, amelyek szerint a magyar gazdaságot "a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus" jellemzi. A jelentés a tavalyi év legjelentősebb korrupciós ügyeként a Magyar Nemzeti Bankból a bank hat alapítványába történt közpénzátutalást említi.

Az antiszemitizmusról szóló alfejezetben a külügyi jelentés a Mazsihisz adataira támaszkodik. Ezek szerint Magyarországon az év első hat hónapjában 19 antiszemita incidenst rögzítettek, és ezek között vandalizmus, gyűlöletbeszéd, fenyegetés és egy fizikai támadás is szerepel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegeden sem írják alá szó nélkül a szerződéseket az orvosok

Szegeden sem írják alá szó nélkül a szerződéseket az orvosok

Ausztria is beszállhat az orosz koronavírus elleni vakcina gyártásába

Ausztria is beszállhat az orosz koronavírus elleni vakcina gyártásába

Összelegóztak egy teljes városrészt a Los Angeles-i hajléktalanoknak

Összelegóztak egy teljes városrészt a Los Angeles-i hajléktalanoknak