Első alkalommal kaptak politikai menedékjogot török katonák és családtagjaik Németországban – jelentette hétfőn a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két német regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) a német belügyminisztériumra hivatkozva. A tárca megerősítette, hogy ennek megfelelő döntést hoztak diplomata útlevelekkel rendelkező, Németországban politikai menedékjogot kérő török állampolgárok egyik első csoportja ügyében.

A tavaly júliusi sikertelen puccskísérletet követően tízezreket vettek őrizetbe, vagy függesztettek fel állásaikból Törökországban. A politikai menedékjogot kapott török állampolgárok között értesülések szerint NATO-katonák is vannak, akik a török hadseregből való elbocsátásukat megelőzően Németországban állomásoztak, és többnyire diplomata útlevéllel is rendelkeznek.

A német sajtó a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalra (BAMF) hivatkozva arról számolt be, hogy a hatóság a menedékkérelmek kivizsgálásával be akarta várni az április közepén rendezett és Recep Tayyip Erdogan török államfő hatalmi jogkörének kiszélesítését eredményező törökországi alkotmánymódosító népszavazás eredményét. Hivatalosan a BAMF elutasította ezt az összefüggést.

A WDR, az NDR és a Süddeutsche Zeitung a belügyminisztériumra hivatkozva közölte azt is, hogy a törökországi hatalomátvételi kísérlet óta május elejéig a családtagjaikkal együtt összesen 414 török katona, diplomata, bíró és magas rangú tisztségviselő nyújtott be menedékkérelmet Németországban. A diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgárok menedékkérelmeinek elismerése külpolitikailag kényes témát érint, tekintettel arra, hogy tovább ronthatja a Berlin és Ankara között egyébként is feszült viszonyt.

Fikri Isik török védelmi miniszter január végén azt követelte a német hatóságoktól, hogy utasítsák el a török katonák menedékkérelmeit.