Felforrósodott a helyzet vasárnap Észak-Korea körül azután, hogy a kommunista diktatúra bejelentette: sikeresen teszteltek egy hidrogénbombát. A szomszédos országok, ha másból nem, két földrengésből biztosan észlelték, hogy Észak-Koreában valószínűleg megint robbantottak. A dél-koreai hadseregben riadót rendeltek el, az elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. A korábbi eseményekről itt olvashatnak részletesen.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a Nemzetbiztonsági Tanács rendkívüli ülésén beszél Szöulban

MTI/EPA/Yonhap

A kínai földrengéstani intézet szerint az első rengés 6,3-es erősségű volt, a dél-koreai szerint 5,6-os, az amerikai földtani intézet szerint pedig 5,3-as a Richter-skálán. Közép-európai idő szerint 5 óra 34 és 5 óra 36 perc között észlelték. Később közölték, hogy a kínai földrengéstani intézet egy második rengést is észlelt Észak-Koreából, egy 4,6-os erősségűt, és közvetlenül az első felett, a földfelszínről indult ki, nyolc perccel később.

Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább tízszer akkora, száz kilotonnás, mint a tavaly szeptemberi ötödik.

Észak-Korea néhány órával korábban már bejelentette a "nagy pusztító erejű" hidrogénbomba kifejlesztését, és már akkor is azt állították, hogy azt fel lehet szerelni az új interkontinentális ballisztikus rakétákra. Kim Dzsong Un, az ország diktátora vasárnap állítólag személyesen is megnézte a szerkezetet. Az észak-koreai hírügynökség szerint az ország vezetője azt mondta, hogy a hidrogénbomba minden alkatrészét országon belül állították elő, ezért az ország a jövőben annyit gyárthatnak belőle, amennyit csak akarnak. Később a sikeres tesztet is bejelentették.

Régi fegyver az új fegyverhez?

A YouTube-on a North Korea Today nevű csatornán szeptember 2-i dátummal tettek közzé egy videót az észak-koreai állami tévé logójával, amelyben a leírás szerint a szeptember 3-i, sikeres bombatesztet jelenti be az ország egyetlen csatornájának bemondónője.

Valószínű, hogy a feladatot ismét Ri Cshun Hire bízták, akinek az arcát szinte az egész világ megismerhette már. Az észak-koreai tévében eddig ő olvasta fel ugyanis a legfontosabb közleményeket, ha kellett, szinte kiabálva, vagy éppen sírás nélkül, mégis zokogva.

Tiltakoznak a szomszédok

Kína erősen elítélte az észak-koreaiak újabb atomrobbantását, a dél-koreai elnök pedig úgy véli, hogy Észak-Koreának a lehető legsúlyosabb büntetést kell kapnia. Ezalatt újabb ENSZ-szankciókat értettek, amelyekkel teljes mértékben elszigetelnék az országot. Kono Taro japán külügyminiszter újságíróknak arról számolt be korábban, hogy Japán tiltakozott Észak-Koreánál a robbantás miatt, és elfogadhatatlannak nevezte azt.

Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója húsz percen át telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével – közölte a szöuli elnöki hivatal, egyelőre részletek nélkül.

Az orosz külügyminisztérium minden érintett országot arra szólított fel egy vasárnap délelőtti közleményben, hogy tárgyaljanak egymással, mert csak így lehet rendezni a Koreai-félszigeten kialakult válságot. Oroszország szerint az észak-koreai kísérleti robbantás súlyos fenyegetést jelent a térség békéjére és biztonságára.

Emmanuel Macron francia államfő úgy véli, hogy újabb phenjani provokáció történt, amire a nemzetközi közösségnek keményen kell reagálnia. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy Phenjant visszatérítsék a tárgyalások útjára és rákényszerítsék nukleáris programjának beszüntetésére – tette hozzá.

A német kancellár és a francia elnök vasárnap közös nyilatkozatat is kiadott, amelyben uniós szankciókat sürgettek Észak-Korea ellen. Angela Merkel és Emmanuel Macron szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamint az Európai Uniónak haladéktalanul reagálnia kell a nemzetközi jogot súlyosan sértő újabb észak-koreai kísérleti robbantásra.

Észak-Korea legutóbb tavaly szeptemberben hajtott végre kísérleti atomrobbantást.

A hidrogénbomba pusztítóbb, mint az atombomba

Az AP hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a most tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt-e. Az Egyesült Államok és szövetségesei korábban is szerettek volna robbanóanyag-mintát kimutatni az észak-koreai robbantások után, hogy felmérjék az ország haladását a fejlesztésben, de Phenjannak sikerült elérnie, hogy ne kerüljön ki ilyen anyag a környezetbe.

A hidrogénbombát termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál. Utóbbi a maghasadás elvét hasznosítja, az atommag hasadásakor felszabaduló energiát hasznosítja, ezért nevezik hasadóbombának is. A hidrogénbombában ugyanolyan láncreakció zajlik, mint a hasadóbombában, de a hasadóanyag nagyobb része hasznosul, így a robbanás ereje is jóval nagyobb lesz.