Orbán Viktornak néhány kellemetlen percre kell felkészülnie az Európai Unió állam- és kormányfőinek októberben esedékes találkozóján. Angela Merkelt egy lapinterjúban megkérdezték, nem érzi-e úgy, hogy kudarcot vallott, hiszen Magyarország nem csupán elutasította a menekültek unión belüli elosztását, de a bírósági döntés után sem hajlandó menekülteket fogadni. Merkel – ellentétben kormánya szociáldemokrata tagjaival – eddig tartózkodott az Orbán-kormány élesebb bírálatától. Hogy ezt pártcsaládi szolidaritásból vagy azért tette, hogy a menekültkérdést leszámítva minden más területen biztos lehessen a magyar szavazatban, az más kérdés. Most azonban szokatlanul egyenesen fogalmazott: „Ha egy kormány azt mondja, nem érdekli az Európai Bíróság ítélete, ez nem elfogadható.” Ez ugyanis – így a kancellár – Európa egyik alapvető kérdését érinti, azt, hogy Európa a jog térsége, s ezért kell az Európai Tanács októberi ülésén erről beszélni.
Egy esetleges ejnye-bejnyénél persze sokkal fontosabb, hogy miként alakul majd az európai együttműködés a német választás után. Emmanuel Macron új francia elnök nagy lelkesedéssel hirdette meg „Európa újraalapítását”, amin többek között az euróövezet országainak még szorosabb gazdasági összekapcsolása értendő. Merkel ugyan a választási kampányban visszafogottan reagált az ötletekre, de bizonyos, hogy az új kormány majd előveszi ezt a kérdést. Ami pedig a berlini koalícióalakítás következményeit illeti a kétoldalú kapcsolatok tekintetében: nem lehet tudni, hogy a magyar kormány számára melyik variáció a kisebbik rossz. Mivel Berlinben az alkancellári és az ehhez leggyakrabban kapcsolódó külügyminiszteri poszt a kisebbik partneré, egy CDU/CSU–FDP-kormány esetén vajon hogy viszonyulna egy liberális külügyminiszter az illiberális partnerhez? Vagy ha a Zöldeké lesz a külügyi tárca: egy atomerőművet építő, civil szervezeteket zaklató kormány képviselőivel aligha lennének nagy barátságban. Ha pedig marad a nagykoalíció: az SPD már eddig sem fukarkodott az „Orbán-rezsim” ostorozásával.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
Ez jutott eszébe.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
