Svédország ismét soroz: "Nem fenyegetéseket látunk, a realitásokat észleljük"

HVG: Svédország újra erősíti hadseregét. Milyen fenyegetéseket látnak? Oroszország  viselkedik agresszíven?

Peter Hultqvist: Nem fenyegetéseket látunk, hanem a realitásokat észleljük. Például azt, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, s Ukrajnában is veszélyes helyzet alakult ki.  Meg akarjuk erősíteni a védelmi képességeinket, miközben fokozni kívánjuk együttműködésünket több országgal, egyebek mellett Lengyelországgal, az USA-val, Nagy-Britanniával és Németországgal, valamint az északi államokkal, illetve a balti térség államaival.

HVG: Valós veszély van a háborúra?

P. H.: Nem akarok találgatni a jövőt illetően. Abból indulunk ki, ami már megtörtént, s ez az oka annak is, hogy a svéd parlament nagy többséggel elfogadta az ország új katonai és biztonsági politikáját.

Svéd katonák hadgyakorlaton. Jobb félni, mint megijedni

AFP / Bjorn Larsson Rosvall

HVG: Sokan találgatják, hogy Svédország csatlakozik-e a NATO-hoz. Valóban van ilyen szándék?

P. H.: Ez a kormány semmiképpen sem fog jelentkezni a NATO-ba. Úgy vélem, Svédország azzal járulhat hozzá az európai stabilitás fenntartásához, ha korszerűsíti a saját haderejét, együttműködik a NATO-val, és fejleszti technikai együttműködési képességét a többi ország hadseregével, például a balti térség államaiban.

HVG: És mi a véleménye erről a svéd társadalomnak?

P. H.: A többség a jelenlegi kormány álláspontját támogatja NATO-ügyben, és helyesli védelmi képességeink erősítését.

Fazekas István

HVG: Mennyire működnek együtt Finnországgal, amely az orosz közelség miatt Svédországhoz hasonló helyzetben van?

P. H.: Együttműködünk a védelmi tervezés területén, s aktiváljuk a katonai kooperációt is, ha arra szükség lenne, de ehhez külön döntésre van szükség. Együtt gyakorlatozik a finn és a svéd légierő, a tengerészet és a szárazföldi haderő, s most azt vizsgáljuk, miként használhatjuk egymás infrastruktúráját is. Folyamatosan mélyítjük az együttműködést, s ez is nagyon fontos a térség biztonsága szempontjából.

HVG: Van egyáltalán párbeszéd Oroszország és Svédország között?

P. H.: Margot Wallström svéd külügyminiszter az év elején járt Moszkvában, és tárgyalt kollégájával, Szergej Lavrovval. Katonai témákban nincs együttműködés a két ország között, s nem is tervezünk ilyesmit.

HVG: Sokkal nagyobb volt régen a svéd hadsereg, most mekkorára kívánják megnövelni a létszámát?

P. H.: Jelenleg 55 ezren szolgálnak a légierőnél, a haditengerészetnél, illetve a szárazföldi haderőnél, és 22 ezres a Nemzeti Gárda létszáma. Jövőre négyezer újonc behívásával újítjuk fel a sorozást, és tíz év alatt negyvenezerrel nő a kiképzett katonák létszáma. Úgy véljük, ennél is több emberre lenne szükségünk, vannak is terveink arra, hogyan növelhetjük tovább a létszámot, ám még nem hoztunk végleges döntést.

HVG: A sorozás érzékeny ügy Magyarországon, ahol a többség ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Hogyan reagáltak a svédek?

P. H.: Száz évig működött a sorkatonaság Svédországban, és csak hét évvel ezelőtt, 2010-ben  töröltük el a kötelező behívókon alapuló rendszert. Így a sorozás még él a svédek kollektív emlékezetében. Ezért a lakosság és a parlament többsége is támogatja a visszahozatalát.

Fazekas István

HVG: Miért volt szükség rá?

P. H.: Nem tudtuk feltölteni az egységeket hivatásos katonákkal, ráadásul a szolgálatot vállaló férfiak és nők közül is többen és hamarabb hagyták el a sereget, mint ahogy gondoltuk. Ezért mindenképpen lépnünk kellett, és szerintem a sorozott és hivatásos katonákból álló sereg a leghatékonyabb megoldás. De az is igaz, hogy az új biztonsági helyzet is megkövetelte, hogy képesek legyünk a hadsereg létszámának növelésére. És erre a sorozás visszahozatala volt a legegyszerűbb megoldás.

HVG: Svédország mindig is aktív volt a békefenntartásban. Folytatják ezt a gyakorlatot?

P. H.: Maliban  250 svéd katona szolgál, s nagyon fontosnak tartjuk, hogy továbbra is aktívak maradjunk a békefenntartásban. A fejlett katonai képességekkel rendelkező államoknak ez kötelességük is, mert így hozzájárulhatnak az ENSZ-szervezetek sikeres működéséhez.

Fazekas István

HVG: Szlovéniában és Horvátországban is tárgyalt. Ott miről volt szó?

P. H.: A biztonsági helyzetről beszélgettünk a vendéglátókkal. Horvátországban most tervezik a légierő fejlesztését, és október elején Gripenre kínálunk ajánlatot Zágrábnak.

HVG: Magyarországon korrupciós vádak hangzottak el a Gripen gépek vásárlása ügyében. Nem bizonytalanítják el ezek a gyanúsítások önöket?

P. H.: Hosszú ideje működünk együtt Magyarországgal, hiszen ez az ország az elsők között vásárolt Gripen vadászgépeket. Nagyon fontosnak és értékesnek tartjuk az együttműködést, amire készek vagyunk más katonai területeken is. Mi mindig is nyíltan és átláthatóan tevékenykedünk, nem látok korrupcióra utaló jeleket.

HVG: Milyen további üzletek születhetnek?

P. H.: Csak akkor térnék vissza erre, ha már van mit bejelentenünk.