Már semmi sem áll Angela Merkel negyedik koalíciós kormányának útjában. A szociáldemokraták bázisa ugyanis áldását adta a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kötött koalíciós szerződésre. Ezzel Merkel felzárkózhat Helmut Kohl mellé, aki csúcstartóként 16 éven át vezette a szövetségi köztársaságot.

Az új nagykoalíciónak külön demokratikus legitimitást biztosíthat, hogy 463 ezer SPD párttag döntött a sorsáról. Az eredmény mindenkit meglephet. Abban a párt vezetése is bízott, hogy az igenek győznek, de 55 százalék körüli támogatást vártak. A végeredmény viszont azt mutatja: a párttagok épp kétharmada adta áldását a nagykoalícióra.

Az eredmény századra pontosa:

• JA - 66,02 százalék
• NEIN - 33,98 százalék

Olaf Scholz, az SPD ügyvezető elnöke vasárnap délelőtt elmondta: most már tisztán látunk. Az eredményről értesítette Angela Merkelt: "a szociáldemokrata párt belép kormányába".

Olaf Scholz leendő alkancellár bejelenti a végeredményt az SPD központjában

Michael Kappeler / DPA / AFP

Az SPD jelentős változásokon esett át a múlt szeptemberi parlamenti választások óta. Martin Schulz pártelnök akkor leszögezte, hogy az SPD nem adja magát egy újabb nagykoalícióhoz, mivel a tapasztalat szerint az csak gyorsítja a baloldali néppárt zsugorodását. Ám miután a liberálisok felrúgták a tárgyalásokat, így meghiúsult az egyetlen alternatívát jelentő konzervatív-liberális-zöld koalíció, az SPD kénytelen volt újragondolni a "végleges" nemet. Schulz az alapszervezetektől támogatást kapott a tárgyalásokra, azok eredményét pedig a bázis döntésére bízta. Menet közben azonban saját pozíciója tarthatatlanná vált. Martin Schulz, Orbán egyik legnagyobb európai ellenfele üres kézzel távozott tehát a berlini politika élvonalából.

A döntést bejelentő Olaf Scholz, Hamburg miniszterelnöki rangban lévő polgármestere átmenetileg a pártelnök, ő a várakozások szerint Merkel helyettese lesz, és alkancellárként vezetheti a pénzügyminisztériumot (nyolc év után a tárca a CDU-tól átkerül az SPD-hez). Az szocdemek pártelnöke valószínűleg Andrea Nahles frakcióvezető lesz. 

A CDU már egy hete elsöprő többséggel támogatta kongresszusán Merkel újabb négy évét - igaz, ehhez a kancellár jelentős engedményeket tett pártjának, és letette a generációváltás alapjait. Általános várakozások szerint Merkel akar lenni az elmúlt 70 év első olyan kancellára, aki önként távozik hivatalából, és akinek politikai karrierjét nem a pártok vagy a polgárok vágják el végül.

A tervek szerint Merkel és kormánya március 14-én teszi le esküjét a Bundestagban. A CDU minisztereit már a kancellár megnevezte, és a pártjával kötött alku során több bizalmasát is el kell engednie. Thomas de Maizière és Hermann Gröhe már csak kívülről támogathatja Merkelt, a csapatba viszont bekerült a 38 éves Jens Spahn, a CDU-elnök legfontosabb párton belüli riválisa. Az SPD minisztereit most fogjuk megismerni, a legizgalmasabb kérdés a külügyminiszter személye lesz.

Az SPD leendő elnöke, Andrea Nahles figyeli, ahogy a párt központjából számolják a szavazatokat

Gregor Fischer / DPA

Orbán Viktor mosolya nem lehet őszinte. A Fidesz testvérpártja ugyan a CDU, de a magyar kormánypárt egyre inkább a populista AfD-vel szimpatizál, csendben azt remélhették, hogy előrehozott választások jönnek Németországban, amelyen a szélsőjobb tovább erősödik. Merkel ugyanis egybehangzó hírek szerint frusztrált a kelet-európaiak kellemetlenkedései miatt. Ezzel magyarázzák, hogy a kancellár egyre nyíltabban veti fel, hogy az EU-pénzek elosztásánál vegyenek figyelembe jogállami és szolidaritási szempontokat. Budapesten mindkettő terén a vesztesek közé tartozna (már ha marad a Fidesz-kormány).

A magyar fél helyzetét nem könnyíti meg, hogy a szocdemek épp az Európa-politika erősítése érdekében mentek bele a mostani nagykoalícióba,.

Hamarosan bővebben.