Atombombamentes Koreai-félsziget és a fegyverszünet helyett hivatalos békemegállapodás kötése – egyebek közt ezekben állapodott meg a két Korea vezetője, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök. A csúcstalálkozó a várakozások szerint haladt, ugyanakkor fél éve még arról cikkezett a sajtó, hogy háború következhet be a Koreai-félszigeten, az északiak egymás után robbantották atomkísérleteiket, és lőtték fel rakétáikat.

Hogy következhetett be ez a fordulat? Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint olyan pillanatban vagyunk, amikor Észak-Koreának és az USA-nak is fontos lenne egy nagy, történelmi tett felmutatása, mindkettőnek politikai, legitimációs okai vannak. Észak-Korea, bár folyton megkapja, hogy kiszámíthatatlan, mindig kitervelt stratégia szerint lép. Csoma felhívja a figyelmet arra is, hogy általában az új amerikai elnök első évében Korea provokál, megnézi, hogy reagál az új elnök, így volt ez most is. Obamánál látta, hogy nem jut semmire, de Trumpnál érzékelték, hogy az amerikai elnök nem zárkózik el, és valóban pozitívak az ottani reakciók. Ez azért fontos, mert a koreai háborút lezáró békemegállapodást (évtizedek óta csak egy fegyverszüneti egyezmény van érvényben), mint egykori hadviselő félnek, az USA-nak alá kell majd írnia.

MTI / AP

A mostani csúcstalálkozó sokkal több spontán elemet tartalmazott, mint ez eddigi kettő (2000, 2007) – hívja fel a figyelmet Csoma Mózes. Mun Dzse In pár másodperce átlépett északi területre, ami egy hirtelen felvetődött ötlet eredménye volt, készült egy közös fotó is a két ország reprezentánsaival, ez sem volt benne a tervben. Továbbá az előző találkozókhoz képest újdonságot jelentett, hogy a két vezető egy 1953-ban épült fahídnál a demilitarizált övezetben egy órát négyszemközt beszélhetett. Korábban ezek elképzelhetetlenek lettek volna. Ez volt a legrövidebb ilyen találkozás, kiemelten vették a közös múlt, gyökerek felmutatását: közösen fát ültetek, a díszőrség tagjai tradicionális történelmi ruhában jelentek meg. Az is az egység felé mutat, hogy egy közös képviseleti iroda is nyílik a tervek szerint az észak-koreai Keszong városában, itt működött korábban 2004 és 16 között az az ipari park, amelyben sok tízezer észak-koreai dolgozott dél-koreai cégeknek, és amit az északiak elleni gazdasági szankciók miatt kellett bezárni.

A korábbi csúcsok mindig amerikai vagy dél-koreai politikai változások előtt zajlottak, emiatt az eredmények nem lehettek hosszú életűek, most viszont mindkét téren más a helyzet, ez a megállapodás tartóssága mellett szól.

Csoma úgy látja, a nagy észak-koreai pálfordulásban semmilyen szerepet nem játszott az atomrobbantási helyszín, a Pungje-ri telep alagútjainak beomlása, hisz ez már tavaly ősszel ismertté vált. Észak-Korea el akarta rettenteni az USA-t mindenféle katonai beavatkozástól, de indirekten ezzel a tárgyalásos megállapodásra is próbálta rábírni – és úgy tűnik, most sikerrel járt.